Négy nappal a vége előtt még mindig megjósolhatatlan, hogy Clinton legyőzi-e Trumpot

Trump egyik floridai támogatója a republikánus jelölt pensacolai kampányrendezvényén. Chip Somodevilla/Getty Images

Hillary Clinton a Pollster súlyozatlan, a közvélemény-kutatások eredményeit névértéken kezelő összesítése alapján 6,1 százalékkal, a Fivethirtyeight súlyozott, a közvélemény-kutatók mintavételi módszereit és az átlagtól való eltérését is figyelembe vevő átlaga szerint 3,1 százalékkal vezet Donald Trump előtt. Négy nappal a választás előtt ez megnyugató előnynek tűnhet. Mégis, a kutatások alapján én még mindig nem mernék nagy összegben fogadni egyik jelölt sikerére sem, ha pedig fegyverrel kényszerítenének, lehet, hogy inkább Trumpra tenném a pénzem.

Clinton előnye ugyanis

csalóka és törékeny is egyben.

Nem ok nélküli az elmúlt pár nap pánikja a demokrata oldalon, a látszólag még mindig Clintonnak kedvező közvélemény-kutatások súlyos titkokat takargatnak. Miért van oka félni mindazoknak, akik Clinton sikeréért, vagy talán még inkább Trump kudarcáért szorítanak?

Illékony szavazók

Amikor október második felében már behozhatatlannak tűnt Clinton előnye, baráti beszélgetésekben egy dolgot mindig kiemeltem. Clinton támogatottsága egy-két kilógó kutatástól eltekintve sosem érte el az 50 százalékot, 49 fölé is csak a Pollster súlyozatlan átlagában, és csak az emailbotrány újbóli kirobbanását megelőző csúcsidőszakban emelkedett. A nagy és megbízható közvélemény-kutatók rendre 45 százalék körül mérték. Egy jellemzően kétszereplős választáson - az idén rendkívül sokáig kitartó Gary Johnson támogatottsága október végére országosan 5 százalék alá zuhant - a győzelemre esélyes jelöltnek ilyentájt illik stabilan 48 százalék körüli támogatottságot hoznia.

A másik, ami kiemelendő, hogy Clinton és Trump támogatottsága együtt nem haladta meg még a 90 százalékot, ami rendkívül volatilissá teszi a felméréseket. Sok a bizonytalan szavazó, pláne ilyen kevéssel a választás előtt. A választók bizonytalansága pedig ez esetben nem Clintonnak kedvez, pláne, hogy az elmúlt egy hét jellemzően az ő botrányaitól volt hangos - márpedig ilyen szoros állásnál nem mindegy, hogy milyen arányban törik az az 5-6 százaléknyi bizonytalan szavazó. Trumpnak épp elég tartaléka lehet köztük egy fordításhoz.

Az elektori térkép

Önmagukban az országos felméréseknek nincs túl nagy jelentőségük az amerikai választási rendszerben, ahol az elnököt nem közvetlenül, a választópolgárok többségének szavazatával választják, hanem közvetetten, a tagállamonként megválasztott elektorok. Épp ezért lehetnek államok, ahol gyakorlatilag nincs is kampány - évtizedek óta ugyanaz a párt szerzi meg a szavazatok többségét. Ilyenek a demokratáknak a keleti part északi államai és a nyugati part, a republikánusoknak pedig az ország középnyugati része. De idén a hagyományos elektori térkép is borulni látszik:

szokatlan módon valószínűleg nem lesz jelentősége annak, hogy ki nyer Ohióban.

Ha Clinton, akkor Trumpnak már régen mindegy, ha Trump, akkor az még kevés Clinton legyőzéséhez. Cserébe az évtizedek óta stabilan demokrata Michigan vagy Maine ütközőállammá alakult, ahogy az Obama-korszakig stabilan republikánus Virginia és Észak-Karolina is.

Bár ebben a kampányban már kétszer, szeptember elején és október közepén is úgy álltak a dolgok, hogy Clinton még az Obamának is bevehetetlen Georgiában, vagy az ötven éve mindig republikánusokat támogató Texasban is szorongatta Trumpot, mostanra rendkívül beszűkültek a lehetőségei.

Azokban az államokban, ahol muszáj nyernie, még éppen vezet, de nagyon kevés mozgástere van, ha bárhol - mondjuk a hirtelen szorossá vált New Hampshire-ben, vagy a hetek óta billegő Pennsylvaniában - Trump javára fordulna az állás. Márpedig ehhez elég egy-két százaléknyi elmozdulás az országos felmérésekben.

Nagyon furcsa mozgások

Ami miatt még aggódhatnak a demokraták, az a felmérések megbízhatósága. A sok bizonytalan miatti volatilitásról már volt szó, ez az átlagosnál nagyobb mérési hibákat is eredményezhet. De idén a felmérési minták összeállítása is okozhat nehézségeket. Egyrészt mert az Obama két ciklusában történelmi rekordokat döntő fekete választói aktivitás értelemszerűen visszaesett az idén, ezzel szemben Trump olyan, hagyományosan nem szavazó fehér munkás szavazókat is mozgósíthat, akik hagyományos inaktivitásuk miatt alulreprezentáltak a felmérésekben. Erre utaló jelek vannak is a felmérésekben.

Demográfiai sajátosságaik alapján Ohióban, Pennsylvaniában és Michiganben együtt kéne mozogniuk a kutatási eredményeknek - még ha a két utóbbi hagyományosan demokratább a klasszikus ingaállam Ohiónál. Idén viszont nagy a szakadék a felmérések között, és nem is igazán mozognak együtt a trendek. A most Clintonnak mért Pennsylvania vagy Michigan elvesztése katasztrofális lenne, főleg mert ebben az esetben szinte biztosan bukná Floridát és az ott megszerezhető 29 elektori szavazatot is - amire amúgy michigani és pennsylvaniai győzelme esetén szüksége se lenne. Ezt a veszteséget még egy észak-karolinai, nevadai, koloradói hármas győzelemmel se tudná ellensúlyozni, de még egy arizónai bravúrgyőzelem is csak a döntetlenre lenne elég.


Click the map to create your own at 270toWin.com

Apropó, döntetlen. Idén szokatlanul nagy esély van erre, mert a fenti csak az egyik a lehetséges - úgy értem, reálisan elképzelhető -, döntetlent eredményező forgatókönyvek közül. Itt egy másik példa a döntetlenre:


Click the map to create your own at 270toWin.com

Arra, hogy a választás döntésképtelen elektori kollégiumot eredményezzen, összesen 1 százalék feletti az esély - a döntetlen mellett még előfordulhat, hogy Utah-ban a függetlenként induló republikánus, Evan McMullin patthelyzetet kialakítva megnyeri az államot. Az idei térkép sajátosságai miatt pedig arra is szokatlanul nagy, 11 százalék esély van, hogy az országosan több szavazatot szerző jelölt - ez esetben Clinton - vereséget szenved az elektori kollégiumban. Mint Al Gore 2000-ben George W. Bush-sal szemben.

De azért még nincs ok a végső kétségbeesésre. A fentiekben ugyan a verseny kiegyenlítődésére utaló trendek miatt abból indultam ki, hogy a mérések Clinton javára tévedhetnek, Trumpnak még mindig széllel szemben kell haladnia. Ahogy az egész kampányban, úgy a választás napján legfontosabb terepmunkában is Clinton és kampánya teljesít jobban. Ennek pedig nagy jelentősége lesz a választók mozgósításában. És azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az elmúlt hosszú hét rosszabb eredményei után mostanra mintha stabilizálódna Clinton helyzete - csütörtökhöz képest szinte mindegyik felmérésben erősödött. De még mindig rengeteg a bizonytalanság. Még kivárnék a tippeléssel.