Simicska Lajos lapjaiban azután kezdtek el korrupciós ügyekről írni, hogy eltűntek onnan az állami hirdetések

A Defacto blog nézte meg, hogyan függ össze egy újság esetében az állami hirdetések száma és a kormányt érintő korrupciós botrányokról szóló újsághírek aránya. Ehhez Simicska Lajos lapjait nézték meg, a a Magyar Nemzetet és az egykori Metropolt.

Az első ábrán azt látni, hogy a két lap az állami cégek újsághirdetéseinek mekkora hányadát kapták. Azt is látni mellette, hogy magáncégek milyen arányban hirdettek itt.

Ábra: Defacto

Jól lehet látni, hogy a 2010-es győzelem után mennyire irreálisan megugrott az állami cégek hirdetéseinek száma Simicska lapjaiban, és azt is, hogy az emlékezetes gecinap után hogy tűntek el hirtelen onnan az állami hirdetők.

A második ábrán pedig azt látni, hogy hogyan alakultak a korrupciós botrányokról szóló beszámolók a három napilap, a Magyar Nemzet, a Népszabadság és a Magyar Hírlap online változataiban.

Ábra: Defacto

Azt látni, hogy a korrupciós ügyek száma hónapról hónapra változik, és azt is látni, hogy a Magyar Nemzet és a Széles Gábor tulajdonában lévő Magyar Hírlap a Simicska-Orbán összeveszés előtt hasonló arányban nem tudósított ezekről, az összeveszés után viszont a Magyar Nemzetben megugrott a korrupciós ügyekkel foglalkozó cikkek száma.

Tehát amíg a piaci részesedésénél jóval több állami hirdetést kapott, addig keveset írt a Magyar Nemzet a kormány korrupciós ügyeiről; viszont miután a hirdetési pénzek elapadtak, elkezdett beszámolni ezekről a botrányokról is.

- írja a Defacto blog két szerzője, Szeidl Ádám, a CEU és Szűcs Ferenc, az University of California kutatója. További részletek a Defacto-n.