A Jobbik és az MSZP tiltakozása, a DK távolmaradása és az LMP nem szavazása mellett nem fogadta el az Országgyűlés a hetedik alkotmánymódosítást.

A Fidesz tisztában volt vele, hogy megbukhat a dolog, a Fidesznek és a KDNP-nek - miután a Fidesz elbukta a 2014 óta tartott mindkét helyi képviselőválasztást - nincs alkotmányozó többsége a parlamentben. Az alkotmány módosításához a Fidesz és a KDNP képviselőin kívül még két szavazatra lett volna szükség, ezt azonban nem kapták meg.

Orbán már számított erre, két héttel ezelőtt a Kossuth Rádióban arról beszélt, hogy szerinte nem megy át a módosítás.

A Jobbik a letelepedési kötvények eltörléséhez kötötte a támogatását, ezt azonban a kormány eddig nem törölte el, csak hazaárulózni kezdték a Jobbikot, amiért nem akarja megszavazni az alkotmánymódosítást.

A megbukott szavazás után több ellenzéki képviselő is tapsolt, papírokat tartottak a magasba, és egy molinót is kifüggesztettek.

Orbán Viktor már az október 2-i kvótanépszavazás másnapján bejelentette, hogy a kormány alkotmánymódírást kezdeményez, hogy az Alaptörvényben tilthassák meg az uniós kvóta alapján szétosztott migránsok magyarországi letelepítését. A miniszterelnököt nem zavarta az sem, hogy az október 2-i népszavazás érvénytelen lett, a fideszesek ugyanis már vasárnap estére kitaláltak egy új fogalmat, és elkezdték hangoztatni, hogy a népszavazás politikailag érvényes lett, és hogy a több mint 3 millió nemmel voksoló választópolgár akaratát nem lehet csak úgy figyelmen kívül hagyni.

Az október 2-i kvótanépszavazás egyébként pont az érvénytelensége miatt jogilag semmire nem kötelezi sem a parlamentet, sem a kormányt, a fideszesek maguk döntöttek úgy, hogy módosítják az alkotmányt, ezt viszont ugye a több mint 10 milliárd forintba kerülő kvótakampány és a népszavazás nélkül is megtehették volna.

A Jobbik rá is mutatott erre, ők már október 2. előtt is javasolták az alkotmánymódosítást, lényegében tőlük vette át az ötletet a Fidesz.

Ezek után Orbán maga nyújtotta be a hetedik alkotmánymódosítás tervezetét, ami több ponton nyúlna bele az Alaptörvénybe. Ezek között a legfontosabb, az alábbi bekezdés hozzáadása lenne:

„Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be. Idegen állampolgár - ide nem értve az Európai Gazdasági Térség országainak állampolgárait - Magyarország területén az Országgyűlés által megalkotott törvény szerinti eljárásban, a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelme alapján élhet.”

Hogy ez pontosan mire is lett volna jó, az talán még a Fidesz előtt is kérdés, ez a szakasz ugyanis egyáltalán nem zárja ki, hogy EU-s kvóta alapján migránsok telepedjenek le Magyarországon. csak annyit mond ki, hogy a letelepítésnek is van egy meghatározott rendje, és a dolog csak akkor alkotmányos, ha a parlament törvényt alkot róla. És alkothat törvényt a parlament a migránsok uniós kvóta alapján történő telepítéséről? Hát persze.

Ráadásul állampolgársági kérdésekben jogharmonizációs kényszer áll fenn az EU-s szabályok felé, azaz az EU szabályai szerint a tagállamoknak ilyen kérdésekben azonos módon kell eljárniuk. Eszerint tehát ha az EU nagyon akarja, le tudná nyomni a torkunkon a dolgot.

Csakhogy ezen kívül volt egy másik módosítás is a tervezetben: hogy a „népességre” vonatkozó kérdésekben a magyar parlament döntései élveznek elsőbbséget az EU szerveivel szemben. Az azonban nem világos, hogy mit is jelent ez a népességre vonatkozó kérdés. Hogy egy ember letelepítése az már népességre vonatkozó kérdés-e, vagy hogy hány főtől számít „népességre vonatkozónak” egy intézkedés.

Eszerint tehát az alkotmánymódosítás nem nagyon oldott volna meg önmagában semmit, csak még zavarosabbá tette volna a témát, és egyszerűbb lett volna vele a jövőben ad-hoc módon átértelmezni a vonatkozó jogszabályokat.