Mindig azt mondom, hogy rám az Istennek különös gondja van

A Roma Sajtóközpont cikke.

Több tucat lakás felújítása kalákában, kirekesztett emberek alapvető egészségügyi szolgáltatáshoz juttatása, pedagógiai fejlesztések mélyszegénységben élő gyerekeknek – romák és nem romák együttműködésében, minimális pénzből. Kis forrásból is lehet nagy dolgokat véghezvinni, ha a helyi összefogásra, önkéntességre és a meglévő energiák összehangolására támaszkodunk – vallják a Partners Hungary Alapítvány munkatársai, akik most olyan sikeres helyi kezdeményezéseket díjaznak, ahol konkrét problémákat romák és nem romák összefogásával oldanak meg. Az alapítvány munkatársa, Nagy Erzsébet Emese korábban maga is több sikeres helyi akció motorja volt egy szabolcsi kisvárosban.

„Büszkeséggel tölt el, hogy rajtam keresztül csaknem nyolcvan nagyecsedi, zömmel roma asszony iratkozott be érettségit adó képzésbe”

– meséli a fővárosi irodában a harmincegy éves Erzsébet, aki hat éve még maga is igen távol volt az érettségi megszerzésétől.

Egy szabolcsi kis faluban, Napkoron nőtt fel. Míg a szülei dolgoztak, legidősebb lányként általában a három testvérére kellett vigyáznia – esténként a konvektor mellé lekuporodva tanult. Kezdetben nem is túl sikeresen, hiszen a környezete nem is várta el tőle.

Önbecsülésén mai napig nyomott hagyott egyik tanára, aki a helyesen megoldott matekpéldára is azt mondta, hogy „Ó, de bamba vagy! Nézd meg, mindenkié jó, csak a tiéd nem”! „Tiszta, de nagyon szegényesen öltözködő gyerek voltam, talán ez volt a baja” – emlékszik vissza a megpróbáló időszakra. A tanulás iránti motivációja akkor változott meg, amikor nyolcadikban az egyik tanár – talán mert a nagyapja roma volt – jobban odafigyelt rá.  

Erzsébet hamarosan bekerült egy egészségügyi középiskolába, ahol rögtön éltanuló lett, a legnehezebb tantárgyakat is ötösre hozta. Csakhogy a sors, jobban mondva a szerelem közbeszólt. Megismerkedett egy fiúval, és ekkor édesanyja – hogy ne maradjon szégyenben – úgy döntött, hogy férjhez kell mennie. Az alig tizenhét éves lány nem akart még megállapodni, de sok vidéki oláh cigány családban él még a hagyomány, hogy egy nő életében az első férfinak egyben az utolsónak is kell lennie.

Nagyecsedre került, ahol háztartásbeliként és anyukaként telt el a következő néhány év. Amikor a Roma Oktatási Alap egy kora gyermekkori fejlesztő programot indított a településen, hirtelen minden megváltozott. Kislányával a program résztvevője lett, a könyvek közelsége pedig rádöbbentette, mennyire hiányzik az életéből a tanulás – eldöntötte, hogy leérettségizik: beiratkozott a helyi gimnázium esti tagozatára.

Közben a program vezetői is meglátták a lehetőséget Erzsiben, és egy sor képzésre beíratták, majd egy közeli községbe küldték, hogy ott vezesse a projektet. „Én mindig azt mondom, hogy rám az Istennek különös gondja van. Amikor az anyaklubba bementem a nálam tíz évvel idősebb nők közé, azt kérdeztem magamtól, hogy mit tudok ezeknek az asszonyoknak mondani? De aztán valahogy csak a számra jöttek a szavak, és működött.”

Ezután a Partners Hungary segítségével kiképezték roma mediátornak, majd ki kellett dolgoznia egy közösségfejlesztési koncepciót. „Én előtte még a szóról sem hallottam. A helyi polgármester és egy kolleganője segítettek az ötleteimet megvalósítani”. Végül 22 pályázatból az övé lett az egyik, amelynek a megvalósítására forrást adtak.

A programban hatvan mélyszegénységben élő embernek sikerült kiváltani a TAJ kártyát. A település cigány telepén élők ugyanis nem fértek hozzá az egészségügyi ellátáshoz, mert nem volt pénzük a TAJ kártya kiváltására. „Ezek alapjáraton majd háromezer forintba kerültek volna, de méltányosságot kértünk. Ennél sokkal többre volt igény, de az OEP csak havi tíz kérvényt benyújtását engedélyezte. A folyamat nem állt meg, azóta nagyon sokan igényelték.”

Emellett roma és nem roma iskolásoknak tartott konfliktuskezelési foglalkozásokat. Az együttműködés olyan jól sikerült, hogy a verekedősnek, kezelhetetlennek minősített gyerekek még a település virágültetési akciójába is lelkesen bekapcsolódtak. Egyik pártfogoltja, aki talán a legvásottabb volt mind közül, ma gimnáziumba jár – jövőre érettségizik.

A Partners Hungary és egy gyógyszergyártó cég jóvoltából megvalósíthattak egy alulról jövő kezdeményezést. A település egészségügyét képviselő szakemberek először ültek le egy asztalhoz a cigányokkal. A romák a WC hiányát jelölték meg a legsúlyosabb egészséget érintő problémaként, a telepen ugyanis a házak legalább kétharmadához vagy egyáltalán nem tartozott WC, vagy ami volt, inkább ne lett volna. Kinti „pottyantós” WC-kről beszélünk, angol WC-ről szó sincs, a vezetékes víz csak álom az ott élőknek.

A fa illemhelyeket a helyiek maguk rakták össze, de sokan jöttek segíteni, nem csak az érintettek. Háromszázezer forintból harminc darab WC-t csináltak meg. Az ellenzők azt mondták, úgyis eltüzelik azt is a cigányok. A WC-k állnak ma is. Egy 71 éves bácsinak akkor lett először WC-je.

„Olyan sikeres volt az akció, hogy a támogató adott még háromszázezer forintot, ebből ötven lakásban festettünk ki legalább egy helyiséget és végeztünk el kisebb felújításokat. Tudni kell, hogy nagyon-nagyon rossz életkörülmények között élnek ezek az emberek. Sokszor halljuk, hogy büdös a gyerek. Nagyon nehéz pár liter vízben mosni, mert másfél két kilométerre kell eljárniuk a kútra. Próbáltunk saját bevételekkel is kiegészíteni az adományokat. A helyi adventi vásárra készítettünk karácsonyi díszeket, és a befolyt összegből vettünk még tisztítószereket, szaloncukrot, meg mandarint.”

Erzsébet két éve költözött a fővárosba, miután az alapítvány felkérte, hogy legyen a mediátorok koordinátora. Letette az érettségit, most főiskolára készül, de a nagyecsediek nem maradtak egyedül: Erzsi példáján felbuzdulva az elmúlt években összesen hetvenkilenc ember iratkozott be érettségit adó képzésbe a településen, akik most összefogtak, és létrehoztak egy civil szervezetet, folytatják a munkát. „Nagyon hálás vagyok, hogy romának születtem, hogy láthatom mindezt. Azt hiszem, így váltam felnőtté”.

A Partners Hungary sikeres roma-nem roma együttműködéseket díjaz három kategóriában, amelyekre jelöléseket vár.

Olyan személyt, vagy kezdeményezést keresnek, aki, illetve ami kimagasló eredményt ért el a helyi roma közösséggel és az intézményekkel folytatott párbeszéd kialakításában, és tevékenységének kézzel fogható eredményei vannak a közösség számára. Díjaznak továbbá olyan személyt, közéleti szereplőt, intézményt, aki, illetve ami elkötelezett támogatója a roma-nem roma együttműködés ügyének, és munkájával, döntéseivel, anyagi támogatással hozzájárult a romák helyi társadalmi integrációjának előmozdításához.

A jelölést a romamediator.hu oldalon lehet megtenni.