Ontario tartományában indul el a kísérleti program 2017 tavaszán: havi 1320 dollárt adnának bármiféle feltétel nélkül a kiválasztott embereknek.

Az ötlet fő támogatója a kormány egy konzervatív tanácsadója, Huth Segal, aki korábban arról is beszélt, hogy az alapjövedelem ötlete egyáltalán nem csak baloldali elképzelés, hanem minden racionális gondolkodóé, amikor arról van szó, hogy hogyan lehet bátorítani a munkavállalást és a közösségi elköteleződést, és hogyan adhatunk olyan alapot az embereknek, ami alá nem eshetnek be.

A kanadai program a különféle szociális transzfereket és segélyeket is kiváltaná, és a minimum három éves kísérleti szakasztól azt várják, hogy kiderüljenek az esetleges rejtett költségek, mérhetőek legyenek az eredmények.

Segal abban bízik, hogy a kísérletből választ kapnak arra a kérdésre, lehet-e az alapjövedelem megoldás a szegénység problémájára. Az alapjövedelemről az elmúlt években óriási vita indult be, hasonló kísérleti programok zajlanak már Finnországban, Kenyában és Hollandiában is, míg Svájcban népszavazáson utasították el a bevezetését.

A legnagyobb kérdések az alapjövedelem körül arról szólnak, hogy valóban lehet-e ez egy hatékonyabb és kevésbé stigmatizáló módja a szegénységben élőknek, az alapjövedelemben részesülők mennyire dolgoznának mellette, milyen arányban tanulnának tovább, valamint hogy az alapjövedelem hogyan hatna egyéb közkiadásokra, például az egészségügyi költségekre.

Segalnak épp az a baja a jelenelg futó, segélyalapú szociális programokkal, hogy ugyan a szegénység egyes tüneteit enyhítik, de nem kínálnak kiutat, sem hosszabb távú megoldást.

Az alapjövedelem körül fellángolt vitákról korábban mi is részletesebben írtunk. Érdekesség, de az eddigi egyik legnagyobb alapjövedelem-projekt éppen Kanadában zajlott, a hetvenes években Manitobában, ugyan meglehetős sikerekkel, de kormányváltás után akkor végül lefújták az egészet. (Guardian, BigThink)