Október elején derült ki, hogy a magyar hatóságok a belgáktól tudták meg, hogy valaki 200 ezer SIM kártyát vásárolt hamis névre Magyarországon, és ezeknek egy része terroristákhoz került.

Ezután nem sokkal mi is megmutattuk, mennyire nyíltan és gond nélkül működik az anonim SIM-kártya-piac Magyarországon.

Október végén jelezte a kormány, hogy hozzá fognak nyúlni a vonatkozó törvényeknek, ez történt meg kedden. Pintér Sándor belügyminiszter javaslatát kormánypárti és jobbikos szavazatokkal fogadta el a Ház, a minősített többséget igénylő rendelkezések 155 igen és 44 nem szavazatot, az egyszerű többséggel elfogadható passzusok 155 igen, valamint 40 nem voksot kaptak.

A módosítás értelmében a jövőben az előre fizetett szolgáltatások előfizetője az előfizetését nem értékesítheti tovább, és másnak csak akkor adhatja át, ha – a beazonosításhoz szükséges adatokkal együtt – a szolgáltatót előzetesen tájékoztatta.

Ennek elmaradása esetén utóbbi 15 napos határidővel felmondhatja a szerződést. A közeli hozzátartozó nem minősül harmadik személynek

Kikötötték azt is, hogy a szolgáltatók kötelesek az előfizetők megfelelő adatait előzetesen ellenőrizni és rögzíteni. Ennek hiánya kizárja a szerződéskötést.

A meglévő előfizetők személyazonosságát is ellenőrizni kell, erről a törvény hatályba lépésétől számított 15 napon belül értesítik a feltöltőkártyás ügyfeleket. Ha az ellenőrzés 2017. július 1-jéig nem sikerül, megszűnik az előfizetés.

A törvény rögzíti azt is, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke rendeletben határozza meg, hogy legfeljebb hány feltöltős SIM-kártyás szerződést köthet egy-egy előfizető. Akinek a megszabottnál több van, az 2017. június 30-ig köteles nyilatkozni arról, hogy melyeket kívánja fenntartani.

A szabályozás kitér arra is, hogy a szolgáltatónak jeleznie kell a rendvédelmi szervek felé, ha az azonosító adatok valódiságát illetően vagy az előfizetővel kapcsolatban kétség, bűncselekmény gyanúja merül fel.

A módosítások a rendőrségi törvényt is érintik. A terrorizmus megelőzése érdekében a határátlépéstől számított öt évig a határrendészeti nyilvántartásban kezelhetik azon harmadik országbeliek ujjnyomatát, akik az államhatárt nem határátkelőhelyen vagy határátlépési ponton lépték át, vagy személyazonosságukat nem tudták hitelt érdemlően bizonyítani. (Híradó)