Négy napig sem tartott olyan magyar anonim SIM-kártyákat szereznem, mint amilyeneket az ISIS-es terroristák is használtak Nyugat-Európában

***NO NAME (nincs név) Sim kártya arra az esetre, ha lenyomozhatatlan akarsz lenni***

A mai napig így hirdetik az interneten az előre aktivált telekomos SIM-kártyákat, amikből bárki vehet magának. Ezt onnan tudom, hogy az elmúlt pár napban 10 ezer forintért összesen 10 ilyen lenyomozhatatlan kártyát is vettem. Ezeknek a telefonszámoknak "hivatalosan" semmi köze hozzám, a nevem semmilyen hivatalos papíron nem szerepel, mégis használhatom őket.

Ilyen "lenyomozhatatlan" magyar SIM-kártyákat használhatott az ISIS-es terrorista, Salah Abdeslam illetve csoportja, akiknek a véres párizsi és a brüsszeli támadásokban is szerepük volt.

A "lenyomozhatatlan" magyar SIM-ek piacára pont az ISIS-es Abdeslamék kártyái után kutatva akadtam rá, és az is kiderült, hogy az eddigi bedobott 200 ezernél is jóval több a problémás SIM Magyarországon.

200 ezer? Az csak a problémás kártyák töredéke

"Az, hogy havonta kimenjen 20-30 ezer kártya egy névre, az egyáltalán nem kiemelkedő. A problémás SIM-ek száma a többszöröse az eddig az újságokban kijött 200 ezernek"

Erről a hétvégén beszélt a 444-nek az egyik magyar mobilos cég egyik vezetője. Azóta a Magyar Időkben már arról írtak, hogy milliós nagyságrendben van kint feltöltőkártya mindössze két tucat személy nevén, és mi a forrásaink is ilyen mennyiségekről beszéltek.

Először azt érdemes tisztázni, hogy mitől, hogyan lesz egy SIM-kártya lenyomozhatatlan.

Ma törvény nem tiltja, hogy egy magánszemély nagyon sok SIM-kártyát vegyen egy mobilszolgáltatónál, és azt sem, hogy a megvásárolt kártyákat továbbértékesítse. Egy csomó használt GSM boltban lehet kártyával együtt venni a készülékeket, ehhez pedig a boltos értelemszerűen nagyobb tételben vesz egyszerre SIM-eket.

Megérkeztek az interneten vásárolt aktivált SIM kártyák - Fotó: Botos Tamás

A fontos mozzanat a kártyák aktiválása, ezen múlik, hogy "lenyomozhatatlan" lesz-e a telefonszám.

A vásárlás után, mielőtt az új számot használni akarja, a vevőnek fel kell hívnia a mobilcég ügyfélszolgálatatát, és ott meg kell adnia személyes adatait, amit online ellenőriznek a Belügyminisztérium adatbázisában. A SIM-kártya csak azután használható, hogy "összepárosították" a vevő személyes adataival. Pár nappal később még egy levélben kézbesített kódot is vissza kell küldeni a mobilos cégnek, hogy biztosan stimmeljen a telefonos egyeztetéskor megadott cím / név. Ha azt nem küldi vissza a vevő, akkor pár nap után lekapcsolják a SIM-kártyáját. Ezt a rendszert pont azért hozták létre, hogy ne lehessen névtelenül telefont használni, minden szám kötődjön egy létező személy nevéhez és címéhez.

A dolog viszont kijátszható.

Az ISIS-es terroristák által használt magyar kártyákat valószínűleg egy hajléktalan nevére aktiválták. Az ő adatait diktálták be telefonon, az ő nevében vették át a levelet, és küldték vissza a kódot. Ezt persze nem Abdeslamék csinálták végig, hanem az a csoport, amelyik a lenyomozhatatlan kártyák árusításával foglalkozik. Ők óriási tételben vesznek feltöltőkártyás SIM-eket, hajléktalanok nevére aktiválják őket, majd a már működő kártyákat adják pénzért tovább, amiket így tényleg nem lehet könnyen összekötni a valódi használójukkal.

Ilyen teljesen anonim, előre aktivált kártyákat érthető módon előszeretettel használnak piti és komolyabb bűnözők, drog- és emberkereskedők, telefonos csalók, és mint legutóbb Abdeslam elfogása után kiderült: ISIS-es terroristák is.

Ezen a piacon nagyon sok pénz mozdul meg, és egyébként nem is a hajléktalanok nevére aktiváló emberek keresnek a legjobban. Ők kártyánként legfeljebb pár száz forintot kaszálnak (persze milliós nagyságrendnél már ez is szép üzlet), a mobilcégek viszont nagyon jól járnak. A legolcsóbb feltöltőkártya 1000 forintba kerül, a legkisebb utántöltés is ennyi, így alsó hangon is milliárdok mozdulnak meg a mobilos piacon csak az ilyen problémás SIM-kártyák miatt.

Magukra rántották a SIM-es vödröt

A SIM-kártyás történet értékeléséhez nem árt végignézni, hogy pontosan melyik lapban, mikor, milyen információk jelentek meg itthon a terroristák mobiljairól.

Az egész mostani botrány első apró jele kevesebb, mint egy héttel a kvótanépszavazás előtt, szeptember 27-én kedden került elő. Akkor a Magyar Idők

"Budapesten szervezkedtek és várakoztak a párizsi tömeggyilkosok"

című cikkében arról írt, hogy Abdeslamék "társaikkal a kapcsolatot főként feltöltőkártyás mobiltelefonok segítségével tartották. A kártyákat rendszeresen cserélték." Akkor ennek a félmondatnak kevesen tulajdonítottak különös jelentőséget, az egész cikk jól illet a kormányzati hisztériakampány utolsó hetének történéseibe.

Másnap, szeptember 28-án szerdán már arról írtak a keddi cikk folytatásában, hogy a terroristák "profi hamis útleveleikkel telefonkártyákat vásároltak". A következő infó egy nappal a népszavazás előtt, október 1-én jött ki, még mindig a Magyar Időkben, ezek szerint az ISIS-esek "miután [a határt átlépve] Kiskőrösre érkeztek, első útjuk egy telefonszaküzlethez vezetett, ahol magyar mobil-előfizetéseket vásároltak". Ebben a cikkben már arról is szó esik, hogy a terroristák mobilon tartották a kapcsolatot az Iszlám Állammal, és az is, hogy a logisztikai felelősnek, Salah Abdeslamnak belga mobilja volt.

Az ISIS-es Salah Abdeslam francia körözési fotója

Az igaz botrányt viszont október 5-én szerdán, a kvótanépszavazás után robbantotta a Magyar Idők. Akkor jelent meg, hogy egy hajléktalan nevére 200 ezer telekomos SIM-kártyát vásárolt hónapok alatt egy csoport, és a lap azt írta, hogy

"úgy tudjuk, a kártyák egy része a párizsi és a brüsszeli terrorcselekményeket végrehajtó terroristasejt tagjaihoz vándorolt."

Aznap délután már Németh Szilárd követelte a nemzetbiztonsági bizottság összehívását, láthatóan a Magyar Telekom nyakába akarták varrni az ügyet, hogy ők nem tettek eleget a terroristák telefonjainak ügyében.

"Az ügynek fel kellett volna tűnnie, és „minimum egy bejelentést megért volna”, hiszen a szolgáltatóknál vannak az adatok"

- mondta akkor a fideszes Németh Szilárd.

Másnap, októbre 6-án az azóta bezárt Népszabadság tett hozzá nagyon fontos részleteket a történethez.

Ezek szerint a magyar hatóságoknak, a TEK-nek, a titkosszolgálatnak fogalma sem volt arról, hogy magyar SIM-kártyákat használtak az ISIS-es terroristák, amíg erről az Abdeslam után nyomozó belga rendőrök nem szóltak nekik. Ezután kezdtek el a magyarok is vizsgálódni a SIM-kártyák ügyében, és így találták meg a hajléktalan nevére hónapok alatt összevásárolt 200 ezer SIM-es kontingenst, amiből a dzsihádistákhoz is jutott néhány darab. (Arról ellentmondásos információk vannak, hogy ők hol jutottak hozzá a kártyákhoz, bizonyos források szerint egy arab tulajdonú GSM boltban, mások egy határ környéki benzinkútról tudnak.)

A történet ekkor már kicsit hasonló pályán mozgott, mint anno a kitiltási botrány. Azt is a kormánypárti média, konkrétan a Magyar Idők elődje, a Napi Gazdaság robbantotta ki, de a dolog végül visszaütött a Fideszre.

A SIM-kártyák ügyének kiteregetésével nyilván a terrorveszélyt akarták érzékeltetni, de hamar arra terelődött a szó, hogyan kerülhette el a magyar elhárítás figyelmét egy ilyen méretű csalás (és akkor még csak 200 ezer kártyáról volt szó, nem milliós nagyságrendről).

Beáldoztak egy szuper titkosszolgálati infót a belpolitikai érdekek miatt?

Az Index pont ezen a héten írt részletes cikket a TEK külföldi megítélésről.

Ebben többek között arra is rámutatnak, hogy a rendőrség és a titkosszolgálatok működése abban mindenképpen különbözik, hogy míg a rendőrök célja leegyszerűsítve minél előbb "elkapni", bíróság elé állítani a bűnözőket, addig az elhárítóknak inkább az a jó, ha meg tudják figyelni a célszemélyeket. Ez a különbség a SIM-kártyák ügyében elég érzékletes: a rendőrség lebuktatná a csalókat, a titkosszolgálat viszont beépülne az illegális kártyákat forgalmazó hálózatba, hogy tudják, kik vásárolnak ilyen SIM-eket.

Egy tökéletes világban így lehetne például megelőzni egy következő terrortámadást, hogy az illegális SIM piacára beépült magyar titkosszolgák jeleznek, hogy Szíriából Európa felé tartó emberek vettek általuk lenyomozhatatlannak hitt kártyákat. Így aztán a nyugati szolgálatok megfigyelhetnék a gyanús figurákat, és megakadályozhatnának egy újabb merényletet.

Orbán Viktor miniszterelnök (b), Simicskó István honvédelmi miniszter (j3), Tarlós István fõpolgármester (j2), Pintér Sándor belügyminiszter (j) megtekinti a Terrorelhárítási Központ (TEK) terrorelhárítási gyakorlatát a Puskás Ferenc Stadion metróállomásnál 2016. október 6-án éjjel...MTI Fotó: Illyés Tibor

Amikor viszont a Magyar Idők megszellőzteti, hogy a magyar hatóságok már képben vannak, tudnak a 200 ezres kontingensről és Abdeslamék kártyáiról, akkor ez a lehetőség bukik. Akinek még ilyen kártya van a kezében, az sürgősen megszabadul tőle, és többet nem fog az ismert magyar csatornákon fontos ügyekhez kártyát vásárolni, hiszen tudja, hogy megfigyelhetik. Inkább más forrást keres.

Érthetetlen, hogy a belpolitikai érdekek szolgálatától eltekintve mi értelme volt kiszivárogtatni a 200 ezer SIM-kártyáról szóló információkat a sajtóba, ezzel alávágva minden potenciális titkosszolgálati akciónak.

A piac ettől még működik tovább

Azzal is nehezen érvelhetnének a magyar hatóságok, hogy már felgöngyölítették a SIM- kártyás ügyet, és ezért nem volt tétje annak, hogy kiszivárogtatták a dolgot.

Az interneten több helyen ma is kínálnak már aktivált, lenyomozhatatlan SIM- kártyákat, néhány napig tart ilyenekhez hozzájutni.

Én összesen 10 darab telekomos kártyát vásároltam 10 ezer forintért. Ezek eredeti csomagolásban, leragasztva, lefóliázva érkeztek, a műanyag kártyákról még nem volt kitörve a SIM, és nem volt lekaparva a PIN és PUK kódot takaró fedőréteg. A kibontás után viszont már egyáltalán nem kell aktivitással bajlódni. Kitörtem a SIM-et a műanyagról, betettem a telefonba, lekapartam a PIN-kódot, beírtam, és már lehetett is telefonálni. Magamat hívtam, és "Private Numberként" jelezte a másik telefont.

A saját telefonomat hívom az anonim SIM-ről - Fotó: Botos Tamás

Az eladó egyébként több mint egy éve aktív, és utazik ebben a "lenyomozhatatlan" SIM- kártya bizniszben, száznál jóval több tranzakciót intézett már.

Ő is, ahogy az online piacterek többi árusa, elsősorban telekomos SIM-kártyákban utazik, telenoros is vásárolható, vodásnak viszont nem találtam nyomát.

Belső ember kellett

Az árus, akivel én voltam kapcsolatban, minden valószínűség szerint csak az értékesítési lánc legvége. A sok százezer, vagy akár millió anonim kártya sokfelé megy az országban, egy részük viszonteladókhoz kerül, másik használt GSM boltokba, jut közvetlenül telefonos csalásokat bonyolító bűnözőknek, és így tovább.

Az viszont biztos, hogy a rendszer legtetején olyan emberek állnak, akiknek jó kapcsolataik vannak a mobilcégeknél.

Két olyan vezetővel is beszéltünk, akik ismerik a magyar telekomcégek működését, és mindketten arra utaltak, hogy ilyen, több százezres volumenű akciót egyszerűen nem lehet belső segítség nélkül levezényelni. Az is valószínű, hogy ezt nem egy ügyintéző és egy haverja intézték, több munkatárs, köztük középvezetők együttműködésére is szükség lehetett, hogy egy ilyen üzlet a hatóságok elől rejtve maradhasson. Márpedig Németh Szilárd ugye pont arra utalt, hogy "nem szóltak" a dologról a telekom cégnél, kvázi ezzel mentegette az elhárítást, hogy eltitkolták előlük a számokat. Az is ezt a verziót erősíti, hogy az ISIS-esek megszerezhették a kártyákat, és a segítségükkel végre tudták hajtani a terrorakciót. Ha a magyar hatóságok korábban képben lettek volna a SIM-ek ügyében, akkor ez nyilván nem történhetett volna meg.

A szolgálatnak mindeképpen tudnia kellett volna

Függetlenül attól, hogy volt-e anonim SIM-es csapatnak belső embere a mobilcégnél, vagy onnan kaptak-e külön értesítést a hatóságok, hogy rengeteg kártyát aktiválnak egy-egy ember nevére, a magyar elhárításnak mindenképpen tudnia kellett volna az óriási mennyiségű problémás kártyáról.

"Ha egy 200 ezres kontingens észrevétlenül átcsúszik a szűrőn, akkor ott valójában nincs is szűrő."

Ezt mondta a szolgálatok működését ismerő szakember.

Arról is beszélt, hogy a mobilcégek jelentős belső biztonsági apparátust tartanak fent, ahol sok "leszerelt" titkosszolga dolgozik. Ez nemzetbiztonságilag kiemelt terület, a "leszerelt" elhárítók egy része pedig éppen azért dolgozik a vállalatoknál, hogy szemmel tartsák az ottani ügyeket, és jelezzenek, ha például azt látják, hogy éveken át kéthavonta 20-30 ezer kártyát adnak el egy hajléktalan nevére.

Az elhárításnak más, nem emberekre épített, hanem többé-kevésbé automatizált lehetősége is van szemmel tartani a mobilcégeket. A céges rendszerek, nyilvántartások egy részéhez a vállalatok tudta nélkül is hozzáférnek a titkosszolgálatok, és kérhetnek úgynevezett "jelzéselhelyezést", tehát hogy egy meghatározott eseményről automatikusan küldjön értesítést nekik a rendszer. Mondjuk arról, ha egy névre 10 ezernél több mobilkártyát aktiválnak be.

Az, hogy a SIM-kártyák esetében ezek közül egyik sem működött megfelelően, elég súlyos működési zavarokra utal. A héten komoly titkosszolgálati akció indult az illegális kártyák piacának felderítésére, ezt onnan tudhatja a nyilvánosság, beleértve a kártyák forgalmazásából élő köröket, hogy a dolgot megint azonnal megírta a Magyar Idők.