Buddhista gyűlölet
2013 július 10., 21:32
Épp egy egész népcsoportot próbálnak eltörölni buddhista nacionalisták, de alig törődik most ezzel a világ
A Mianmar (avagy Burma) észak-nyugati részén élő muszlim közösség, a rohingyák eddig is a világ egyik legkeservesebb körülmények között élő kisebbségének számítottak: a teljes elszigeteltségben élő közösség borzasztóan ki van szolgáltatva a többségi, buddhista társadalom gyűlöletének.
A feszültségek történeti hátteréről korábban mi is részletesen írtunk. Az utóbbi időben viszont annyit romlott a helyzet, hogy egy ENSZ-hivatalnok szerint már gyakorlatilag etnikai tisztogatás történik a térségben.
A mianmari hadsereg hivatalosan rohingya milíciák ellen indított hadjáratot, de szemtanúk és menekültek szerint valójában a civil lakosság lemészárlása zajlik: a katonák tömegével ölik meg a férfiakat és a gyerekeket, erőszakolják meg a nőket.
Ezekről az esetekről azok számoltak be, akik el tudtak menekülni a szomszédos Bangladesbe. Ez azonban nem könnyű feladat, a hatóságok próbálják megakadályozni, hogy bárki elmenekülhessen az országból.
Erről az ENSZ menekültügyi ügynökségének vezetője, John McKissick számolt be, aki szerint a bangladesi kormány azért is nehéz helyzetben van, mert ha megnyitnák a határokat, azzal csak még inkább arra sarkallhatnák a mianmari kormányt, hogy még nagyobb erőkkel folytassák a rohingyák elkergetését és meggyilkolását.
A mianmari kormány amúgy hevesen tagadja ezeket a vádakat, a kormány szóvivője arról beszélt, hogy nagyon elkeserítő, hogy ilyesmik egyáltalán megjelentek. A kormány hivatalos álláspontja szerint a rohingyák a saját házaikat gyújtották fel amúgy a térségben. Mindezt azután közölték, hogy a Human Right Watch nevű nemzetközi emberi jogi szervezet műholdképeket tett közzé, amin felégetett falvak láthatóak. A szervezet szerint november 21-én 1250 épületet pusztítottak el.
A nemzetközi tájékozódást jelentősen nehezíti, hogy a kormány nem enged az érintett települések közelébe se újságírókat, se nemzetközi segélyszervezeteket.
Mianmarban nagyjából egymillió rohingya élhet, őket a buddhista társadalom jelentős része Bangladesből érkezett illegális bevándorlónak tartja. Bár több generációra visszamenőleg élnek az országban, állampolgárság és alapvető jogok sem járnak nekik.
Az elemzések szerint a mostani támadásokat az váltotta ki, hogy október elején meggyilkoltak kilenc mianmari határőrt, amiért politikusok a rohingya milíciákat tették felelőssé és most az egész közösségen állnak bosszút.
Az is látszik, hogy az 1991-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett, az ország erőszakmentes demokratizálásáért küzdő Aun Szan Szu Kji, aki jelenleg kvázi vezetője Mianmarnak, nem sokat tud tenni az önálló hatalmi ágként ténykedő hadsereg mellett. A BBC elemzése szerint ha Szu Kji fellépne és kivizsgáltatná ezeket a vádakat a hadsereggel szemben, azzal könnyen saját hatalmi pozícióját áshatná alá. Nem véletlen, hogy a politikusnőt másfél hónapja kerüli a nyilvános szerepléseket, igyekszik elkerülni azokat a helyzeteket, ahol világosan állást kéne foglalnia a kérdésben.
Közben pedig a mianmari társadalom többsége egyértelműen a katonai fellépés mellett van, ezért csak nemzetközi nyomás van Szu Kjien, hogy kezelje a helyzetet. A nemzetközi nyomás pedig visszafogott, bár többen elítélték a nyilvánvaló visszaéléseket, nem a mianmari rohingyák szenvedése az az ügy most, ami leginkább megmozgatná a világ közvéleményét.
Legutóbb 2012-ben zajlott komolyabb megtorló akció a rohingya közösség ellen, akkor sokan meghaltak és százezer embernek kellett elmenekülnie otthonából. Azoknak a támadásoknak máig nincs felelőse. (via BBC, HRW, Independent, illetve ezt a korábbi cikkünket ajánljuk még:
link
Forrás
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.