45 ezer ember maradt fedél nélkül.

Több száz épület megsemmisült, ezrek vesztették el a fedelet a fejük felől.

A Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Csí maradhat hatalmon.

Három évvel azután, hogy a mianmari hadsereg etnikai tisztogatásba kezdett az ország északi, muszlimok lakta államában, Arakánban, két közkatona videón vallott a tömeggyilkosságokról. Ez fordulatot hozhat a népirtást feltárni hivatott eljárásokban.

Egymillióan élnek Banglades déli részén összezárva.

Egy halászhajón vesztegeltek étlen-szomjan, már két hónapja. A mentéskor két tucat halott is volt már a fedélzeten.

Rendkívül zsúfolt körülmények között él 700 ezer, hazájából elüldözött rohingya menekült. Többek között őket féltik nagyon a járványügyi szakértők, de a Közel-Keleten is nagy baj lehet.

Az országot kormányzó Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Csí védte Mianmart a hágai Nemzetközi Bíróság előtt, de nem tudta bebizonyítani, hogy nem népirtás volt, amit a buddhista többségű ország milíciái elkövettek a muszlim rohingya kisebbség ellen.

Mert Gambia pert indított Mianmar ellen a rohingya muszlim kisebbség elleni népirtás vádjával.

Az eufemizmus a gyakorlatban népirtást és üldözést jelent. Első lépésben elzárták az internetet, nehogy bármi kiszivároghasson erről.

A megbeszélésen elhangzott, hogy Mianmar és Magyarország számára az illegális migráció jelenti az egyik legnagyobb kihívást, és mindkét helyen felmerült az egyre növekvő muszlim népességgel való együttélés kérdése.

A jelentés szerint a hadsereg félelemben tartja a lakosokat, és Aung Szan Szú Kjí, a végrehajtó hatalom tényleges vezetője szemet huny a jogsértések felett.

A rohingya népirtás után nyomoztak, hét évet kaptak.

Eddig 740 ezren menekültek át Mianmarból az etnikai tisztogatások miatt.

Mert a Nobel-békedíjas mianmari vezető nem lépett fel a rohingyák elleni népirtás miatt.