Az országot kormányzó Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Csí védte Mianmart a hágai Nemzetközi Bíróság előtt, de nem tudta bebizonyítani, hogy nem népirtás volt, amit a buddhista többségű ország milíciái elkövettek a muszlim rohingya kisebbség ellen.
Mert Gambia pert indított Mianmar ellen a rohingya muszlim kisebbség elleni népirtás vádjával.
Az eufemizmus a gyakorlatban népirtást és üldözést jelent. Első lépésben elzárták az internetet, nehogy bármi kiszivároghasson erről.
A megbeszélésen elhangzott, hogy Mianmar és Magyarország számára az illegális migráció jelenti az egyik legnagyobb kihívást, és mindkét helyen felmerült az egyre növekvő muszlim népességgel való együttélés kérdése.
A jelentés szerint a hadsereg félelemben tartja a lakosokat, és Aung Szan Szú Kjí, a végrehajtó hatalom tényleges vezetője szemet huny a jogsértések felett.
A rohingya népirtás után nyomoztak, hét évet kaptak.
Eddig 740 ezren menekültek át Mianmarból az etnikai tisztogatások miatt.
Mert a Nobel-békedíjas mianmari vezető nem lépett fel a rohingyák elleni népirtás miatt.
A Reuters kelepcébe csalt újságíróinak elítélését viszont jogosnak tartja, szerinte annak semmi köze a szólásszabadsághoz.
Olyan alaposan kinyomozták egy mianmari tömeggyilkosság részleteit, hogy az vádiratnak is beillett. A katonai junta visszacsapott, de megtörniük nem sikerült Wa Lone-t és Kyaw Soe Oo-t.
Egy, még a gyarmati időkből megmaradt törvény alapján ítélték el az újságírókat, akiknek a hatóságok minden bizonnyal a népirtásról szóló tudósításaik miatt állítottak csapdát.
Múltbéli eredményeiért kapta, ezen a népirtás sem változtat.
Az ország saját, független bizottsága már vizsgálja a rohingyák elleni jogsértésekről szóló vádakat – próbálták megnyugtatni az ENSZ-t.
Több tucat profilt és szervezetet kitiltottak, köztük a hadsereg főparancsnokát.
A rohingyák elleni erőszak miatt állítanák a hadsereg hat vezetőjét a Nemzetközi Büntetőbíróság elé.
Népirtás lett a dologból.
A mianmari hadsereg tagjai tavaly szeptemberben a gyújtogatás és az öldöklés közben tömegesen erőszakolták meg a rohingya nőket.
Myanmar északkeleti részén is megtörténhet, ami a rohingyákkal nyugaton megtörtént, figyelmeztet az ENSZ.
Nyoma se maradjon.
Arakánt 655 ezer rohingya hagyta el augusztus vége óta a mianmari hadsereg tisztogató műveletei miatt.
Tisztára mint akinek van valami rejtegetnivalója.
A mianmari hatóságok hivatalosan négyszáz halottat ismertek el.
Talán az országban élő keresztényeket akarta ezzel védeni.
Egyetértési megállapodást írt alá csütörtökön Mianmar és Banglades a rohingya menekültek hazatéréséről - közölte egy magas rangú mianmari tisztségviselő a Reuters hírügynökséggel. Mianmarból több mint félmillió rohingya menekült el augusztus óta a szomszédos Bangladesbe a mianmari hadsereg népirtása miatt. (MTI)
A magyar külügyminisztert nem érdeklik a kegyetlenkedések, csak üzlet legyen és a menekültek ne jöjjenek.
A bangladesi menekülttáborokban tengődő rohingyák talán előbb egy tál meleg ételt érnének el.
Túl sokan vannak, túl gyorsan szaporodnak, vélik a helyi hatóságok.
Egyre keservesebb a mianmari népirtás elől menekülő rohingyák helyzete.
Az ENSZ drónfelvételén a Mianmarból Bangladesből menekülő 500 000 rohingya egy része látható:
Már a nagy menekültválság előtt megírták, hogy 80 000 gyereket éhínség fenyeget.
A család éppen aludt a sátrában.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint csak 11 000-en lépték át a határt, és újabb nagy hullámra számítanak.
23 átmeneti táborból terelnének egybe 800 ezer menekültet.
Pedig Aun Szan Szu Kji korábban az egyetem diákja volt.
Ez a legújabb fegyver a muszlim kisebbség elüldözését célzó etnikai tisztogatásban.
Az országba, ahol etnikai tisztogatás zajlik ellenük.
Aung Szan Szu Csí először mondott nagy tévébeszédet a rohingya krízisről. A kormány elítéli az erőszakot, de Mianmarnak túl sok problémája van egyszerre.
Közülük legalább 36 ezer egy évesnél fiatalabb.
A kormány szerint a muszlim kisebbség tagjai nagyon komoly veszélyt jelentenek az ország biztonságára.
Min Aug Hlaing, a nagyhatalmű mianmari hadsereg tábornoka szerint a rohingyák elleni hadjárat "nemzeti ügy".
Az Amnesty szerint egyértelmű, hogy szervezett kampány folyik. Jelentésük szerint eszkalálódik a konfliktus, megbízható értesüléseik szerint már rohingyák is gyújtogatnak.
Most már közel 400 ezer mianmari rohingya menekült át Bangladesbe.
Elvégre lehet, hogy végre mondania kellene valamit arról, miért mészárolják le az országában egy kisebbség tagjait.
Úgy tűnik, a mianmariak csak annyi rohingya muszlimot akarnak megölni, hogy az életben maradt százezrek örökre elmeneküljenek az országból. Az életben maradtakat viszont senki sem látja szívesen.
A dalai láma pedig azt mondta, Mianmar vezetése emlékezzen Buddhára, mert ő segített volna a rohingyáknak.
Az egy hónapos, egyoldalú tűzszünettől azt remélik, hogy enyhülhet a humanitárius katasztrófa. A mianmari hadsereg százezrével űzi el a rohingyákat az országból.
A burmai népirtás újabb brutális fordulata ez.
Az ország Nobel-békedíjas külügyminisztere nagyjából annyit mondott, megteszik, ami tőlük telik.
Rohingyák százezrei menekülnek Banglades felé, nyomukban a házaikat felgyújtó, a férfiakat meggyilkoló, a nőket megerőszakoló mianmari hadsereggel. Nem úgy tűnik, hogy a világ képes lenne segíteni rajtuk. A Nobel-díjas Aung Szan Szu Csí meg nem is akar.
A rohingyák elleni kormányzati hadjárat nem csitul, Banglades nem bír el több menekültet.