„Öljetek meg mindenkit, akit csak láttok, legyen az felnőtt vagy gyerek!”

„Lőjetek mindenre, amit csak láttok és hallotok!” Myo Win Tun, a mianmari hadsereg, a Tatmadaw közlegénye szerint ezt a parancsot kapta 2017 augusztusában feletteseitől. Zaw Naing Tun, a Tatmadaw egy másik közlegénye, aki egy másik alakulatnál, de az országnak ugyanabban a részében, a rohingya muszlim kisebbség lakta északi Arakán államban szolgált, hasonló értelmű utasítást kapott. „Öljetek meg mindenkit, akit csak láttok, legyen az felnőtt vagy gyerek!”

A két katona idén esett az Arakán Hadsereg, a helyi rohingya lázadók fogságába, miután állításuk szerint dezertáltak a Tatmadawból. A két közkatonát azóta kimenekítették az országból, jelenleg a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) őrizetében vannak a hollandiai Hágában. Ők ketten az első mianmari katonák, akik tanúvallomásaikban megerősítették a rohingyákkal szembeni etnikai tisztogatás és népirtás tényét, amiről ezidáig csak a rohingya túlélők beszámolóiból és műholdas felvételek alapján tudhattunk, és amiről az ENSZ is csak feltételes módban fogalmazott, annak ellenére is, hogy az érintett időszakban csaknem egymillió rohingya kényszerült elmenekülni hazájából.

„Nagy pillanat ez az igazukért küzdő rohingyáknak. Ezek a férfiak lehetnek az első tettesek, akiket a Nemzetközi Büntetőbíróság elé állítanak, és ők lehetnek az első belsős tanúk az ICC őrizetében” - ünnepelte őrizetbe vételüket Matthew Smith, a Fortify Rights emberi jogi szervezet vezérigazgatója.

A New York Times, mely látta a két közkatona videóra vett vallomását, azt írja, hogy az abban foglaltakat független forrásból nyilván nem tudták megerősíteni, de a két Tun által elmondottak javarészt egybevágnak az üldöztetést átélt rohingyák beszámolóival, erősítve egymást. Ez pedig azért lényeges, mert mindezidáig Mianmar kitartóan tagadta, hogy bármi ilyesmi történt volna. Arra, hogy miért látszanak porig égett falvak a műholdképeken, a hivatalos magyarázat az volt, hogy a rohingyák maguk gyújtották fel a településeket, hogy rossz hírét keltsék az országnak.

A két Tun állításainak egy része ellenőrizhető. Alakulataik, a 353. és az 565. könnyű gyalogsági zászlóalj 2017 augusztusában Buthidaung és Maungdaw városok körzetében, tehát ott és akkor kezdett „tisztogató műveletekbe”, ahol a két közkatona elbeszélése szerint a tömegmészárlásokat elkövették. Bár pár apróbb ellentmondás akad az elbeszélésükben, például tévesen azonosították az ottani katonai támaszpont mellett álló mobiltelefonos átjátszó állomás helyét, több más elem egyezik a túlélők elbeszéléseivel. Például a két katona és a túlélők is ugyanazt a helyet jelölték meg tömegsírként, amely egyébként műholdfelvételek alapján is azonosítható. A még a környéken élő túlélő rohingyák egyiküket, Myo Win Tant fel is ismerték.

A túlélők elbeszélése szerint Taung Bazar városában, ahol a katonai támaszpont is is van, a hadsereg két tömegsírban temette el a mészárlás áldozatait, majd a sírok helyét buldózerrel tüntette el. Myo Win Tun szerint ott nyolc nőt, hét gyereket és 15 férfit földeltek el. De ennél több áldozata volt a tisztogatásuknak. Hogy mennyi, azt Myo Win Tun már nem tudta felidézni. „Válogatás nélkül lőttünk mindenkire. A muszlim férfiakat homlokon lőttük, a holttestüket meg a lyukba rugdostuk” - mesélte, majd még azt is hozzátette, hogy egy nőt is megerőszakolt. A másik Tun emlékei szintén homályosak arról, hogy hány embert gyilkolhattak meg a napokig elhúzódó mészárlás során. Ő azt mondta, ahhoz túl alacsony volt a rangfokozata, hogy ő is asszonyokat erőszakolhasson, az ő alakulatában ez az elöljárók kiváltsága volt.