Soha nem látott hangerővel és ismétlésszámmal zendül fel a Vadló Song (2005) a lótenyésztő szubkultúra tagjainak lakásán rendezett házibulikban, mióta Fazekas Sándor földművelési miniszter elrendelte 500 eurós lószocpolt és hosszú beszédet mondott szombaton a Lovas Nemzet állapotáról, céljairól Bábolnán, a
bábolnai arablótenyésztés kétszázadik évfordulója
alkalmából rendezett kétnapos konferencia megnyitóján szombaton.
„A kormány és az agrártárca kiemelt célja, hogy a magyar lótenyésztés ismét a világ élvonalába tartozzon” - fogalmazott egész pontosan.
Elmondta, hogy míg a kormány
támogatta a kiemelt lovas sporteseményeket, addig 2016-ban ez már 216 millió forintra nőtt. Ez ilyen sok még sose volt, hangoztatta a miniszter.
Bejelentette még, hogy 2016-tól minden lótenyésztő évente 500 euró támogatásban részesül kancánként, ha a pályázati ciklus alatt a kancája a
"tenyésztési programjának megfelelő mén után"
legalább egy csikót szül.
Ez azért jó a tenyésztőknek, mert a nehéz piaci lehetőségek mellett mégis érdemes lesz őshonos lovat tartaniuk, állítja a miniszter. Elsorolta még azt is, a kormány mennyi pénzt költött az elmúlt években a lovas programokra és létesítményekre, például:
„Fontos, hogy a hazai lóállomány növekedésével párhuzamosan a lovas társadalom is megerősödjön. A lótenyésztés és a lótartás kultúránk szerves része, a lovaknak kimagasló szerepük van az idegenforgalom, a környezetvédelem, a sport, az egészségrehabilitáció, a gyermeknevelés és az oktatás területén” – győzött mondata végére érni a lótenyésztést éltető miniszter. (MTI)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.