A választások közeledtével egyre fontosabbá válik, hogy Magyarországon kik elégedettek az élettel és kik nem, na meg az, hogy az elégedetleneket milyen pártok fogják tudni megszólítani. Ezzel kapcsolatban készített felmérést a Policy Solutions, a Závecz Research és a Friedrich-Ebert-Stiftung.

A munkájukból az derül ki, hogy

Magyarországon a társadalom 61 százaléka szerint rossz irányba mennek a dolgok,

és csak 31 százalék tekint bizakodva a jövő felé. A nők egy kicsivel pesszimistábbak a férfiaknál, előbbiek 62, utóbbiak 59 százaléka borúlátó.

Az összes korcsoportban azok vannak többségben, akik szerint rossz irányba mennek a dolgok, a legelégedettebbnek a 30-39 évesek számítanak, akik közül csak 40 százalék látja így, de az optimisták aránya náluk is kisebb, mint a pesszimistáké.

40 éves kor felett pedig minél idősebb valaki, annál elégedetlenebb, a 60 év felettiek között már kétharmad gondolja, hogy rossz irányba mennek a dolgok, és ennek a csoportnak csak a negyede számít bizakodónak.

Az iskolázottság is befolyásolhatja az elégedettséget, a 8 általánost sem végzők ugyanis messze a legelégedetlenebbek, 83 százalékuk szerint rossz irányba megy az ország. A diplomások között ugyanez az arány viszont csak 50 százalék, és közöttük már 41 százalék kifejezetten jónak ítéli a helyzetet.

Az elégedettség megoszlik aszerint is, hogy mekkora településen élnek az emberek, ennek megfelelően Budapesten van a legtöbb optimista (35 százalék), majd a vidéki városok és falvak felé haladva ez az arány egyre csökken.

A legelégedetlenebbek tehát a vidéki idősek, politikai szempontból viszont ez a csoport nagyon kiesik az országos információáramlásból, a neten terjedő politikai hírek ugyanis egyáltalán nem ériek el őket. Részben ez is magyarázza, hogy a rendszeresen internetezők a statisztika szerint miért elégedettebbek.

Politikai értelemben az elégedetlenek 4 nagy csoportra oszthatók:

• a bizonytalan elégedetlenekre (a teljes népesség 22%-a),
• a baloldali-liberális elégedetlenekre (17%),
• a jobbikos elégedetlenekre (12%)
• és a kormánypárti elégedetlenekre (5%).
  

Ebből látszik az is, hogy az elégedetlenek többsége nem tud pártot választani.