Itthon az energetikáról folyó közbeszédben általános vélemény, hogy a megújuló energiaforrások legfeljebb kiegészítésként jöhetnek szóba és annak is drágák, ráadásul Magyarország adottságaiból adódóan baromi rossz hatásfokkal működtethetőek. A szélerőművekhez nincs elég szél és amúgy sincs hova tenni őket. A napenergia hasznosításhoz nem elég az éves napsütéses órák száma. És ezek az energiaforrások ráadásul kiszámíthatatlanul, időszakosan elérhetőek. A síkvidéki vízenergia pedig Bős-Nagymaros óta tabu.

Innen már egyenes az út a végkövetkeztetéshez: ezért is van szükség az olcsó és kiszámítható, ráadásul környezetkímélő atomenergiára…

A hazai “bal” és “jobb” oldal a fentiekben, legalábbis amikor kormányon van, egyetért. Mondhatni nagykoalíció van köztük és ez nem is biztos, hogy csak az ő hibájuk. A hazai energetikai szakértői szervezetekben az átlagéletkor a nyugdíjkorhatár környékén van ­- ami önmagában még nem volna baj, ám az már nem kis probléma, hogy az évtizedekkel ezelőtt diplomát szerző szakemberek jelentős része még mindig cuki gyermeki próbálkozást lát az energetika jövőjét jelentő ágazatokban és foggal-körömmel ragaszkodnak azokhoz a technikákhoz, amikhez értenek!

Az energetikával foglalkozó hazai felsőoktatási képzések és oktatók nagy részét az atomenergiához köthető cégek támogatják. Emellett hatalmas összegeket költenek marketingre, ott vannak minden fesztiválon és a kormányzati média mellett az ellenzékiek egy részénél is. Ezek után még egyértelműbb az alapvetés: atom kell, még jó, ha amellett egyáltalán lehet egy kicsit bohóckodni ezzel az “új” próbálkozással is.

És akkor most mondok valami olyat, amihez jönnek majd a hazai energetikusképzés viszontagságain magukat átverekedők fröcsögő kommentjei, hogy mennyire nem értek ehhez, és hogy úúúristen, az atomenergia nagyságrendekkel olcsóbb, kifizetődőbb és megbízhatóbb mint a megújulók, és hogy a beépített kapacitások a megújulók esetén csak kis százalékban jelentenek tényleges outputot. Hosszú távon igenis 100%-ban fedezhető nem csak az ország, de az egész kontinens elektromosáram-szükséglete megújuló energiaforrásokból. Sőt, a fűtés és a használati melegvíz is előállítható zöld forrásokból.

Ezt pedig nem én állítom, hanem Henrik Lund, és általában a dán energetikus társadalom. Lund az energetika egyik legkiemelkedőbb dán kutatója, aki a legtöbbet hivatkozott 1%-ban helyezkedik el területén. Szóval nem egy hobbi kutatóról van szó, akit megvett a zöldlobbi. Szerinte 2035-re Dánia teljes hő- és áramtermelése, 2050-re közlekedése is zöld forrásokból lesz fedezhető… Meg van ez az ember őrülve?!

A kulcsszó az integráció. Hogy ez az ambíciózus cél megfizethető és megvalósítható legyen, olyan integrált energiarendszert kell kialakítani, ami nem kizárólag az elektromos áramra koncentrál, hanem komplex módon, valódi rendszerszemlélettel közelíti meg a kérdést. Ha pl. a megújulókból termelt áramot nem tudjuk felhasználni azonnal, vagy nem tudjuk értékesíteni a nemzetközi energiapiacon, és mindenképpen tárolni kényszerülünk, fontos, hogy ezt a többi energetikai ágazattal integráltan tegyük.

A villamos és hőenergetikai rendszerek integrálása amúgy is sok előnnyel jár: a megújuló energiaforrásokból nyert elektromos áram és a CHP (kapcsolt hő- és áramtermelő rendszerek) összekapcsolásával, e rendszerek átjárhatóságával rengeteg energiát lehet megspórolni. A fűtés a fentiek mellett távfűtéses rendszerrel tehető még takarékosabbá. Ha ezen felül végre lezajlana a hazai ingatlanállomány hőszigetelése, jelentősen csökkenthetne az energiaszükséglet, melyet már sokkal egyszerűbb megújulókból fedezni.

Sokan azt mondják, hogy 100%-ban megújulókból fedezni egy ország energiaszükségletét csak egy álom. Lund szerint azonban ennek az alternatívája, a business as usual folytatása viszont egy rémálom.

Nem kifogás az sem, hogy kis országként tök mindegy mit csinálunk. Az ötmilliós Dánia is példaként, mintaként szolgál a nagyobb országok, mint Kína számára. Az eltérő természeti adottságok sem jelentenek kifogást, Lundék olyan informatikai rendszert dolgoztak ki, ami a helyi viszonyoknak megfelelően tud megoldást nyújtani a fosszilis és nukleáris energiára alapozó rendszerek meghaladására. És az sem lehet kifogás, hogy az aktuális kormányzat nem áll bele teljes mellszélességgel a megújulók támogatásába: míg Dániában egyértelmű politikai cél volt a zöld energiák promotálása, addig például Szlovéniában erről egyáltalán nem lehet beszélni, mégis hatalmas eredményeket értek el, nem csak a megújulók esetében, hanem számos más zöld területen is (a szlovén helyzetről bővebben egy rövid cikksorozatban adunk majd tudosítást itt a Verdén!). Ebben hatalmas szerepe volt az önkormányzatoknak, a vállalatoknak és a lakosságnak egyaránt.

Magyarország helyzete nem könnyű a világpiacon, azonban pont az ilyen új, innovatív és szaktudást igénylő területek azok, ahol kamatoztatni lehetne a magyar tudást, a hazai gógyit, a felsőoktatásban kiokított diákok seregét, a kezdeményező készséget, a világraszóló magyar ötleteket. Ezt minden cinizmus nélkül mondom. (A szerző humánökológia szakos hallgató az ELTÉ-n, szóval csak tudja! - a szerk.)

A megújulókban tényleges energetikai függetlenségre lelhetne végre Magyarország. Egyszeri befektetés után nem függnénk az orosz gáztól, kőolajtól. A megújulók ráadásul decentralizált rendszerben telepíthetők, üzemeltethetők, így nem csak az ország külső, hanem egy csapásra a belső energetikai függőséget is lehetne orvosolni. A telepítés és karbantartás tényleges hazai munkaerő igényt teremt, a lakossági tulajdonban lévő erőművek termelte energia pedig a magyar gazdaságból oly látványosan hiányzó lakossági tőkejövedelemhez juttathatná azokat, akik be tudnak fektetni a jövő energiájába.

Aki azt gondolja, hogy mindez csak lázas képzelgés, önáltatás, azért olvassa el az Energiaklub Magyarországra készített alternatív energetikai koncepcióját. Úgy gondolod, hogy ez az egész csak egy tarisznyás bölcsész ábrándja, aki rohadtul nem ért az energetikához és fingja nincs mit beszél? Az se baj, csak mielőtt ezt a véleményed kommentben is megosztod velem és a Verde olvasóival, először fusd át lécci ezt a tanulmányt! Csak 40 oldal!

És végül még egy érdekes videó: a brit Martin Kemp nemrég az ELTÉ-n tartott előadást a Zero Carbon Britain koncepciójukról, ami egy szén-dioxid-kibocsátást radikálisan csökkentő komplex tervben vázolt fel egy szerethető víziót. (Az előadást az Erre Van Az Előre kutatási projekt keretében szervezték.)

A cikk megírásában nyújtott segítséget köszönöm Munkácsy Bélának (ELTE Környezet- és Tájföldrajzi tanszék) és Tuba Máténak (Infocracy)!

Nyitray Dániel