Jön a macedón előre hozott választás, még bármi lehet

Vasárnap előre hozott parlamenti választást rendeznek Macedóniában. Az eredmény egyelőre teljesen bizonytalan. A 123 fős törvényhozás új tagjairól 1,8 millió választásra jogosult macedón állampolgár dönt.

A szkopjei Telma Televízió felmérése szerint a kormányzó jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) a szavazatok 23,3 százalékára számíthat, míg legnagyobb riválisára, az ellenzéki, baloldali Macedóniai Szociáldemokrata Szövetségre (SDSM) 19,4 százalékot kaphat.

Az albán kisebbségi pártok közül a szavazók 6,6 százalékának támogatására számíthat a kisebbik kormánypárt, az Albán Demokratikus Unió az Integrációért (DUI), míg az ellenzéki Albánok Demokratikus Pártja a voksok 3,3 százalékát, az újonnan alakult Besa nevű formáció pedig 2,7 százalékát szerezheti meg. A válaszadók több mint 30 százaléka mondta, hogy még nem döntötte el, kire akar szavazni, vagy elutasította a válaszadást.

Az előre hozott parlamenti választást korábban kétszer elhalasztották. Előbb áprilisban, majd júniusban kellett volna szavazniuk. A választástól Szkopje és a nemzetközi közösség is a két éve tartó belpolitikai válság megoldását várja.

A válság a 2014-es választások után kezdődött, amikor az ellenzék választási csalással vádolta meg Nikola Gruevszki akkori miniszterelnököt és a mögötte álló jobboldali koalíciót. Ez éleződött tovább tavaly az év elején, miután a miniszterelnök államcsíny-kísérlettel vádolta meg a Zoran Zaevet, az SDSM elnökét. Ezt követően Zaev közzétette Gruevszkinek és a kormány több magas rangú tisztségviselőjének illegálisan lehallgatott telefonbeszélgetéseit, amelyek a szociáldemokraták szerint azt bizonyítják, hogy a kormányzó VMRO-DPMNE az utóbbi években több választáson is csalt, és törvényellenesen hallgatta le több mint 20 ezer ember telefonját.

A válságot uniós közvetítéssel, csak nemzetközi nyomásra lehetett kezelni. A négy legnagyobb párt megállapodott abban, hogy előre hozott választást tartanak, a tíz éve hatalmon lévő Gruevszkinek pedig le kellett mondania.

Gjorge Ivanov macedón államfő áprilisban - a válságot kezelendő - kegyelemben részesítette a lehallgatási botrány érintettjeit. Az elnöki döntéssel nem értettek egyet sem a kormánypártok, sem az ellenzékiek, a heves tiltakozások és nemzetközi nyomás hatására végül az államfő a döntést visszavonta.

A választást korábban azért bojkottálta az ellenzék, mert szerinte elavult volt a választói névjegyzék, és a sajtó sem tájékoztatott kiegyensúlyozottan. Végül a négy legnagyobb pártnak sikerült megegyeznie abban, hogy minden feltétel adott legyen a választások megtartásához. (MTI)