Festékbombákkal akarják elkergetni a kormányt Macedóniában
2016 május 11., 21:50
Elegük van a korrupcióból, hőseik az ügyészek, minden nap festékágyúval lövik a parlamentet
Néhány hete jelentek meg az első hírek a nemzetközi sajtóban a Macedónia fővárosában, Szkopjében zajló egészen szokatlan tüntetésekről. A szürreális képeken a tüntetők festékbombákkal lőtték a város épületeit és a rohamrendőröket, az egész olyan volt, mint egy jelenet valami anarchista performanszból. Itt-ott megjelent erről néhány cikk, de a macedón belpolitika kellően periférikus ahhoz, hogy túl nagy pörgés ne legyen az ügy körül.
Nem unták meg, nem mentek haza
Múlt héten Macedóniában nyaraltam, és bár hallottam a mozgalomról, eszembe sem jutott, hogy ez még mindig zajlik. Szkopje belvárosába megérkezve ugyan az első dolog, amit észrevettem az volt, hogy festékfoltok borítják a bámulatosan giccses szobrokat, de még ekkor is inkább gondoltam arra, hogy nem takarították le, mint arra, hogy van olyan hely most Kelet-Európában, ahol hetekkel egy korrupciós botrány kirobbanása (sőt, nem is kirobbanása, inkább csak újabb fordulata) után sem nyugodtak meg a kedélyek.
Annál nagyobb volt a meglepetés, amikor kiderült, a tüntetők öt hete minden egyes nap (kivéve vasárnap) délután hatkor találkoznak, menetrendszerűen végigmennek a belvároson, és szétfestékbombáznak néhány stratégiai fontosságú épületet. Úgyhogy elmentem megnézni, mi az, amire ennyi idő alatt sem untak rá az emberek.
A találkozót minden nap a Különleges Ügyészi Egység (CJO) irodája előtt tartják.
Három ügyésznő most a legnépszerűbb
Az első csavar:
ez nem azért van, mert az ügyészség ellen tüntetnek, épp ellenkezőleg, így állnak ki a szervezet mellett.
A különleges ügyészséget a tavaly kirobbant lehallgatási botrány után állították fel nemzetközi nyomásra, és el is kezdtek dolgozni, olyan eredményesen, hogy sorra állították össze a vádiratokat vezető politikusok ellen. (Miért ment bele az állam abba, hogy felálljon egy ilyen szervezet? - kérdeztem a tüntetőket. Szerintük azért, mert nem gondolták, hogy tényleges munkát fognak végezni.) Amikor aztán súlyosabbra fordulat a helyzet, Gjorge Ivanov elnök április végén közölte, a vádlottak közül 56 embernek, köztük a miniszterelnöknek és több miniszternek mentességet ad, és leállítja a nyomozásokat. Ekkor kezdődtek el az azóta is tartó tüntetések.
A Különleges Ügyészi Egység három ügyésznőjénél (Katica Janeva, Fatime Fetai és Lence Ristoska) nem sok ember népszerűbb most Macedóniában. A CJO képeit már pólókon hordják, zászlókra és bögrékre festik - ügyészségről én ilyet még sehol nem láttam. Elsősorban persze a politikusok lebuktatása miatt, de elég erős üzenete van annak is a férfiközpontú macedón társadalomban, hogy az ország történetének legnagyobb korrupciós botrányát három nő tárja fel.
Sőt, van még egy csavar: egyikük, Fatime Fetai
nemhogy nő, de egyenesen albán is.
A macedón-albán viszonyra pedig jellemző, hogy 2001-ben kis híján kitört a polgárháború közöttük. A tüntetők szemében viszont Fetai ugyanúgy hős.
„Az ügyészség olyan, mint a fény az országunk legsötétebb pillanataiban. Ők jelentik a reményt, és azt az alapot, amire az ország jövőjét építeni szeretnénk, ahol mindenki egyenlő lesz a törvények előtt” – mondta az egyik huszonéves tüntető egy CJO-ról szóló cikkben.
A délután hatos hivatalos kezdéskor alig néhány tucat ember ácsorgott az ügyészség előtt. A keményebb arcok kürtöt fújtak, a többség két-három fős csoportokban beszélgetett, több CJO-pólót is lehetett látni. Valaki behúzott egy kerekeken guruló ketrecet, benne az érintett minisztereket ábrázoló bábukkal. Aztán megérkezett egy autó bömbölő zenével, elkezdtek molinókat festeni, megtölteni a vízipuskákat festékbombákkal, és nem sokkal később azt vettem észre, hogy több ezren gyűltek össze a félmilliós Szkopjében az ötödik hét egy átlagos hétköznapján is, úgy, hogy aznap az ügynek különösebb új fordulata nem is volt. (És nemcsak Szkopjében van minden nap tiltakozás, hanem több más macedón városban is.)
A menet elindul a rohamrendőrökkel lezárt belvároson. Az első állomás a macedón kormány épülete. Az épület közelébe jutni ugyan nem lehet, de vakítóan fehér kerítésén így is fröccsen a színes festék. A rendőrök csak állnak, nem avatkoznak közbe, miközben három tüntető lövi a kerítést.
Haditerv van
„Hogy megy ez, nem lő mindenki?” – kérdezem. „Nem, akkor káosz lenne” – mondja az egyik szervező. Rendes haditerv szerint dolgoznak. Puskából csak néhány darab van, ezekkel a tüntetés szervezői akcióznak, a tömeg csak éljenzéssel támogatja őket. Maga a menet is elég szervezett – az első sorban erős férfiak egy sora áll (ők az ellenzéki párt emberei), a kifejezetten vegyes társaság mögöttük sétál. „A tüntetés első napjaiban kicsit eldurvultak a dolgok, akkor volt törés-zúzás. Aztán jött az ötlet, hogy használjunk festékbombát. Szerintem ez egy csodálatos módja a tiltakozásnak. Nem erőszakos, nem törünk össze semmit, de üzenünk a rendszernek” – mondja az egyik szervező, akinek ruháját és cipőjét festékfoltok borítják az elmúlt hetek után.
Szkopje belvárosa a festékfoltok miatt tényleg valószínűtlenebb látvány az átlagosnál, de igazság szerint festékfoltok nélkül is elég bizarr. A Skopje 2014 nevű projektben az egész belvárost átalakították, „neoklasszikus” épületekkel és a macedón történelem aranyszobraival dekorálták ki, és gyakorlatilag európai giccsfővárost építettek, természetesen rengeteg közpénzből. Az egésznek a célja részben a turisták csalogatása, és turistaként kétségtelenül szórakoztató ezek között sétálni, a macedón adófizetők viszont inkább az eszetlen pénzszórás és féktelen korrupció szimbólumait látják bennük. Úgyhogy végül is ezen a képen
meglepő, hogy miért van összefestékezve a műdiadalív, de nem sokkal meglepőbb annál, hogy miért van egyáltalán ott egy műdiadalív?
A menet második állomása az igazságügyminisztérium („az igazságtalanság minisztériuma”, ahogy a tüntetők hívják). A rendőrök itt is felsorakoznak, és itt sem avatkoznak közbe, mialatt hárman lövik az épület falát. Ha pedig már az igazságügyminisztériumnál tartunk, érdemes felidézni, miből is indult ki az egész ügy.
link
Forrás
Tavaly kiderült, a macedón titkosszolgálat (amelyet a miniszterelnök unokatestvére vezet) 20 ezer macedón telefonját hallgatja le bírósági felhatalmazás nélkül. A lehallgatottak között voltak ellenzéki politikusok és újságírók is. Ami viszont ennél is súlyosabb, hogy konkrétan mi van a felvételeleken, melyek tartalma kiszivárgott az ellenzék vezetőjéhez, Zoran Zaevhez.
Kiderült például, hogy
- a macedón kormánypárt elcsalta a 2014-es parlamenti választást, a billegő körzetekbe utaztatott választókkal és hamisított névjegyzékekkel;
- bírósági ítéleteket befolyásoltak;
- loptak!;
- a belügyminiszter és egy rendőri vezető egy felvételen pedig azt beszélték meg, hogy el kell tusolni egy 21 éves férfit 2011-es meggyilkolását; rendőrök verték halálra a férfit, azon az éjszakán, amikor a kormánypárt éppen választási győzelmet ünnepelt.
Nikola Gruevszki, az azóta lemondott miniszterelnök kénytelen volt elismerni, hogy a felvételek egy részén ő hallható, de azt mondta, hogy a beszélgetéseket manipulálták. (Az ügyészség vádjait is koholmányoknak tartja.)
A botrány kirobbanása után tüntetések kezdődtek, de a felháborodás mértékére jellemző, hogy hiába tört ki éppen akkor nagyon gyanús körülmények között egy lövöldözés állítólagos albán terroristák és a rendőrség között (ami sokak szerint a kormány mesterkedése volt), ez csak nagyon rövid időre terelte el a figyelmet, egy héttel később újra a kormány ellen tüntettek.
Bíróság és választás kell
A fokozódó nemzetközi botrányból végül több miniszter lemondása és az ügyészség megalakulása lett. Amikor pedig idén tavasszal az ügyészség munkáját el akarták lehetetleníteni, új lendületet kapott a tiltakozás.
A tüntetők azt akarják, hogy vonják vissza az elnöki kegyelmet, majd állítsanak fel független bíróságokat, valamint egy átmeneti kormányt, amelyik megszervezi a tisztességes választásokat. A visszavonás múlt héten részben megtörtént, de amikor erről kérdeztem a tüntetőket, mikor egy második körre is visszamentem, azt mondták, ez csak „szelektív igazságszolgáltatás”, úgyhogy nem elégednek meg vele.
link
Forrás
Az utolsó állomás a parlament épülete. Itt tartanak néhány rövid beszédet, de ez csak közjáték, a csúcspont utána következik. A parlamenthez a rendőrsorfal miatt nem lehet közelebb jutni, úgyhogy a festéket egy óriási csúzlival lövik át a fejük felett.
Minden egyes találat nagy éljenzést vált ki. Néhány lövés után az emberek elszállingóznak, és másnap délután hatkor kezdődik minden újra.
Na, ki áll a háttérben?
A kormány szerint mindez egyébként egy „agymosott szekta” rituáléja, és természetesen azonosították a tiltakozások mögött álló erőt is
Soros György személyében.
Nikola Gruevszki lemondott miniszterelnök egy májusi interjúban beszélt arról, hogy szerinte az Open Society Macedonia szervezi, finanszírozza és tüzeli a tiltakozásokat, amik egyébként külföldi érdekeket szolgálnak. Kormánypárti tüntetők pedig már javasolták különféle NGO-k betiltását is.
Ami ezután történt, arra soha nem számítanál Kelet-Európában:
az Open Society felhívta a figyelmet arra, hogy a kormánypárt számos tagját támogatták, Gjorge Ivanov elnök pedig maga is a szervezet tagja volt 2002 és 2004 között.
A kormánypárti média mindeközben elkezdte nyilvánosságra hozni az aktivisták fizetéseit. Azt ugyan ők sem tudták megmondani, hogy ez mégis mitől közérdek, vagy hogy valakinek a munkájáért kapott fizetése hogyan kapcsolódik ahhoz, hogy egyébként tüntet, mindenesetre gúnyos zsoldosozások közepette szivárogtatták ki az összegeket. Az adatokat nem nagyon szerezhettek máshonnan, mint az adóhivataltól.
A kormány értékelése egybeesik az orosz állami propaganda magyarázatával, tehát azt sulykolják, hogy Amerika akarja felpiszkálni az embereket, hogy demokráciát követelve megdöntsék a kormányt, és utána a saját bábjaikat ültessék az ország élére. (Akit érdekel, itt olvashat hamisítatlan orosz propagandát a témában angolul.) Nikola Gruevszki 2006 óta, ahogy nyerte egymás után a választásokat, úgy távolodott a nyugati típusú demokráciafelfogástól, és úgy nőtt az országban az orosz befolyás.
Macedón belpolitikára kétségtelenül hatással van az oroszok és az amerikaiak közötti nagyhatalmi versengés (erről is sok szó van ebben a cikkben), ráadásul még az országban rengeteg pénzt befektető németeknek, és a menekültválság miatt pedig már az egész EU-nak is sokat számít, hogy alakul itt a helyzet.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.