• Fel lehet függeszteni a magyar állampolgárságát annak a kettős állampolgárnak, aki idegen hatalom vagy szervezet érdekében tevékenykedik vagy azok céljait valósítja meg.
• Az erre kijelölt miniszter döntheti majd el, hogy ez megtörtént, vagy sem. Azt, hogy mi alapján hoz döntést, nem lehet kiolvasni a most benyújtott tervezetből.
• Az érintett ugyan fordulhat a Kúriához - ettől még a döntés él -, de értelmezés kérdése, hogy mekkora a bíróság mozgástere.
• Nagy Boldizsár nemzetközi jogász szerint ez totalitárius hatalomgyakorlás, és nem az a legnagyobb baj, hogy minden egyes elemében sérti a jogállamiságot, hanem az, hogy kíméletlen és embertelen.
• Léderer András, a Helsinki főmunkatársa azt mondja, a magyar állam a saját állampolgárai ellen fordul, világos, hogy ezzel a javaslattal a figyelem elterelésén túl a legpőrébb félelemkeltés a célja.

Két nappal azután, hogy a Fidesz benyújtotta az állampolgárság felfüggesztését lehetővé tévő Alkotmány-módosítást, Kocsis Máté frakcióvezető még arról beszélt, nem biztos abban, hogy az általuk benyújtott jogszabály-tervezet helyes és jogilag védhető. Alááshatja a kettős állampolgárságba vetett bizalmat, illetve a Szerbiában és Ukrajnában élő magyarok ellen is fordíthatják. Éppen ezért „nagyon körültekintően és akár visszakozóan kell a javaslathoz állni” – mondta Kocsis, hozzátéve, hogy a vita most jön.

Nem tudni, mi győzte meg a frakciót arról, hogy ez mégis rendben lesz – Kocsis nem válaszolt a kérdéseinkre –, mindenesetre Halász János, a Fidesz frakcióvezető-helyettese benyújtotta a részleteket szabályozó törvényjavaslatot.

A felfüggesztést lehetővé tévő Alkotmánymódosítást még nem fogadták el, a törvényjavaslat indoklásban ennek ellenére gond nélkül múlt időben hivatkozik rá a képviselő.

A javaslat értelmében csak azoknak a kettős állampolgároknak lehet felfüggeszteni a magyar állampolgárságát, akik nem az EGT-államok (vagy tagjelöltek) polgárai. Közülük is azt érintheti a lépés, aki veszélyt jelent Magyarország közrendjére, köz- vagy nemzetbiztonságára, különösen azért, mert

• külföldi hadseregben vagy külföldi állam közszolgálatában teljesít szolgálatot,
• a magyar állampolgársággal nem összeegyeztethető módon idegen hatalom vagy idegen szervezet érdekében tevékenykedik, idegen hatalom vagy idegen szervezet céljait valósítja meg,
• elhagyta az országot, hogy terrorista szervezethez csatlakozzon,
• jogerősen elítélték például hazaárulásért, az alkotmányos rend elleni szervezkedésért, kémkedésért vagy terrorcselekményekért.

A kormány kijelöl egy minisztert, aki dönt az állampolgárság felfüggesztéséről. Ez legfeljebb 10 évre szól, de ha valaki már nem veszélyes a közbiztonságra, akkor vissza lehet vonni a döntést.

Bárki bejelentést tehet a miniszternél (vagyis bárki felnyomhat bárkit), de a javaslat szerint az eljárásnak csak hivatalból van helye, a bejelentő nem minősül ügyfélnek. A miniszter a felfüggesztést megalapozó okokról és tényekről kikérheti a Nemzeti Információs Központ (NIK) véleményét is, de az nem köti őt.

A miniszter majd eldönti

Az Alaptörvény-módosítás benyújtása után jogászok arról beszéltek, az állampolgárság felfüggesztése nem létező fogalom, és a 40-es évek sötétségét idézi. Nagy Boldizsár nemzetközi jogász még az Alaptörvény-módosítás benyújtása után úgy fogalmazott, „ennyi erővel arról is beszélhetnénk, mekkora a Pegazus szárnytávolsága és mekkora patkó kell rá.”

A Fidesz nem hátrál, ő viszont kitart a véleménye mellett. Azt mondja, Nyugat-Európában arra van példa, hogy az országtól távol lévő, korábban honosított terroristákat fosztják meg az állampolgárságuktól, de olyanról nem hallott, hogy valakinek a születéssel szerzett állampolgárságát fel lehetne függeszteni.

Ezt mondja Léderer András, a Magyar Helsinki Bizottság főmunkatársa is.

„Hiába ír törvényt róla a Fidesz, nem létezik olyan, hogy valakinek felfüggesszék az állampolgárságát. Ez egy értelmezhetetlen jogi kategória, az állampolgárság vagy van, vagy nincs. Egy jogi fércművel futnak Orbán bejelentése után, próbálják lepapírozni, hogy ki lehessen toloncolni magyar állampolgárokat. Majd egy miniszteri döntés fogja meghatározni, ki tartozhat a magyar nemzethez.”

A törvényjavaslatból nem derült ki, hogy létezne bármilyen eljárás, ami megalapozza a miniszteri döntést, ebből következően ez „a miniszter diszkrecionális jogkörébe tartozik. Ő indítja meg az eljárást akkor és azzal szemben, amikor és akivel szemben jónak tartja.”

Ezt az értelmezést megerősítette Nagy Boldizsár is, aki szerint „ez a totalitárius hatalomgyakorlás. A totalitárius államokban is vannak törvények és készséges bíróságok, akik érvényesítik azokat.”

Miután a szöveg minden fogalma és kifejezése homályos, többféleképpen is értelmezhető. Ha „barátról” van szó, akkor szövetségi együttműködésként értékelhetik ugyanazt, amit az ellenségnél idegen hatalom szolgálataként - mondja Nagy.

„Az USA ebben a pillanatban idegen hatalom vagy szövetséges? Ha Gorka Sebestyén esetleg kettős állampolgár, és Trumpnál az orosz olaj-importunk miatt valamilyen szankciót szorgalmaz ellenünk, akkor fel kell függeszteni a magyar állampolgárságát?”

Aljas homály

A törvénytervezet alapján az érintett nem is feltétlen értesül arról, hogy eljárás indult ellene. Csak akkor kell értesíteni, ha fel is függesztették az állampolgárságát. Ez a Hivatalos Értesítőben is megjelenik, és másnaptól érvényes. Utána az illetőt ki is lehet toloncolni. Mindezt feltételes módban fogalmazták bele a szövegbe.

Azt írták, ha az érintettet kiutasítják, és önként nem hagyja el Magyarország területét, vagy jogellenesen visszatér, akkor az idegenrendészeti hatóságnál kell előállítani, idegenrendészeti őrizetbe kell venni, és 72 órán belül ki kell toloncolni. Annyi a „könnyebbség”, hogy schengeni országba is „távozhat”.

Az állampolgárság felfüggesztése ellen a Kúriához lehet fordulni, az eljárás nem halasztó hatályú, vagyis azonnal életbe lép.

Nagy Boldizsár szerint a tervezettel „mindentől elrugaszkodtak. Nem merik kimondani, hogy mindenki, akinek az állampolgárságát felfüggesztették, kiutasítandó, de az összes garanciális szabályt eltörlik ezzel kapcsolatban.”

A módosítás következtében annál, akit az állampolgárság felfüggesztése után toloncolnak ki, nem kell figyelembe venni, hogy a másik országban kínzásnak vethetik alá vagy akár kivégezhetik.

„Ezt a csoportot készen állnak megölni is.”

Nem kell tekintettel lenni a korára, egészségi állapotára vagy a családjára sem (ami mondjuk egy más kiutasítottnál szempont.)

Előfordulhat, hogy a kettős állampolgárnak magyar a felesége, és gyereke is van. Léderer azt mondja, „a családok szétszakítása jogellenes, ez az uniós jogot és az emberi jogok európai egyezményét is sérti.” A javaslat tele van önkényes szabályokkal, az alapvető feltételeknek sem felel meg, és sok mindent nem gondoltak át.

Nagy Boldizsár szerint embertelen az is, hogy ugyan a döntés után lehet bírósághoz fordulni, de annak nincs halasztó hatálya.

„Ez lényegében száműzetés, amit a civilizált országok rég elvetették. Nem az a legnagyobb baj, hogy a törvényjavaslat minden egyes elemében sérti a jogállamiságot, hanem az, hogy kíméletlen és embertelen, a méltóság maradékát sem hagyja meg az érintettnek.”

Szerinte nem véletlen, hogy a javaslatot nem a kormány nyújtotta be, hanem egy „híve”, Halász János képviselő. Így nem kell sem minisztériumok közötti, sem társadalmi egyeztetést folytatni, de szerinte a kormány „nem is merne beadni egy ilyen jogsértő, gazember javaslatot.”