A volt KDNP-s oktatási államtitkár a pártjához méltó interjút adott az ATV-nek a botrányos PISA-eredmények miatt, amiket már Orbán Viktor is vizsgáltat.

Azt mondta, nem hallotta Lázár János nyilatkozatát (amiben a Miniszterelnökséget vezető miniszter a tanárokat hibáztatta a rossz eredményekért), de Hoffmann Rózsa szerint „ha csak a tanárokat hibáztatnánk, az kicsit erős volna”.

Mint mondta, a történelmien rossz eredmény még a korábbi, MSZP-SZDSZ-es korszak oktatáspolitikájának eredménye, a fideszes „reformok” még nem éreztethették a hatásukat, mert az az alapján tanított gyerekek még alsósok.

Hoffmann Rózsa szerint a rossz eredmény nemcsak a rossz oktatás miatt, hanem gyakorlatilag a magyar társadalom ramaty állapota miatt született: „De sajnos, régóta tudott dolog és ez a vizsgálat mindig felmutatja, hogy a gyerekek teljesítményét nálunk Magyarországon sokkal nagyobb mértékben meghatározza a családi hátterük, mint más országokban. A rossz eredmény tehát nemcsak oktatási probléma, hanem össztársadalmi, szociális, egészségügyi, településpolitikai kérdés is.”

Hoffmann szerint kb. úgy van, hogy a 15 éves diákok jelentős része jól teljesített a teszten, de a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetűek lehúzták a magyar átlagot.

A volt államtitkár szerint a megoldás az lenne, hogy „olyan feladatok domináljanak a tanórán, amelyek a gyakorlati alkalmazást segítik”, bár utána ennek az ellenkezője mellett érvel, és megmagyarázza, hogy nem is olyan rossz a helyzet, mert:

„Másrészt a PISA-feladatok nagyon érdekesek, látványosak, de elég távol esnek attól a klasszikus műveltségideáltól, amely a magyar közoktatás rendszerét hagyományosan jellemzi.”

Hoffmann szerint „a magyar oktatási rendszer sosem lesz olyan, de nem is kell, hogy olyan legyen, mint, mondjuk, néhány tengerentúli országé, amely ebben a versenyben látványos eredményt ért el”. És ezen a ponton lehet beleborzongani, hogy ez az ember évekig oktatási államtitkár volt:

„Ha ezen országok elküldenék a tanítványaikat egy nagy európai múzeumba, ahol művészettörténeti, történelmi, irodalmi, bibliai vonatkozású ismeretekre van szükség, akkor egy ilyen versenyt a magyar diákok nyernének meg magasabb általános műveltségüknek köszönhetően.”

Szerinte tehát „nem kell, hogy a magyar köznevelés rendszerének az legyen a célja, hogy a magyar diákok a csak kompetenciákat mérő versenyen éllovasok legyenek, mert ez nem következik a mi értékeinkből. Ám az erős középmezőnyhöz tartozás elérendő cél kell hogy legyen.”

Abban egyébként nem biztos, hogy a 2019-es PISA-mérés már nem ilyen katasztrofális eredményt mutat majd, mert kb. egy évtized kell, hogy beérjenek a reformok. (ATV)