Azt nem lehet tudni, hogy pontosan miért szaporodtak el ennyire, de Párizsban évtizedek óta nem volt annyi patkány, mint most. A rágcsálók miatt már kilenc parkot és zöldterületet kellett bezárni, köztük a Champs de Mars bizonyos részeit is, hogy patkánytalanítani tudják őket.Fotó: AFP/Sanjay Kanojia

Gilles Demodice a város kártevők elleni részlegénak vezetője azt mondja, az elmúlt 39 évben még nem látott ekkora szaporulatot, pedig 2014-ben még azt ígérték, hogy teljesen patkánymentessé teszik a várost.Fotó: AFP/Mehdi Fedouach

A városban élő állatokkal foglalkozó, párizsi intézetet vezető állatorvos szerint egy új uniós szabályozás a felelős a kialakult helyzetért, ami arra kötelezte a tagállamokat, hogy új módszerrel mérgezzék a rágcsálókat. Míg korábban megengedték, hogy a parkgondozók mérgezett ételdarabokat tegyenek a patkányodúk bejáratához vagy patkányirtóval szórják be a metrók mellékjáratait. A kizszórt porral a méreg ráragadt az állatok szőrére, és miközben magukat tisztogatták, ezt is benyalták, majd 2-3 nap múlva elpusztultak. Csakhogy ezzel a módszerrel az volt a gond, hogy a méreg akár a ivóvíz rendszerbe is bekerülhetett, ráadásul a parkban járó embereket és a háziállatokat is veszélyeztette.

A parkgondozók szerint az új módszer bevezetése óta jóval kevesebb döglött patkányt tudnak összeszedni, miközben az egyik leggyorsabban szaporodó fajjal állnak szemben. Egy nőstény évente akár négyszer is kölykedzhet, és egy alom akár 10 kölyökből is állhat. A fiatal patkányok pedig már 6-8 hetes koruk után ivarérettnek számítanak, így gyarapíthatják tovább az állományt.

A szakértők szerint a Párizst elárasztó patkányok már nem azok a házi patkányok (Rattus rattus), akik a nagy pestisjárványt okoztak. A várost most inkább az Ázsiából érkezett vándorpatkányok (Rattus norvegicus) uralják, akik nagyjából 150-200 éve élhetnek Európában. (New York Times)