Áder szerint alkotmányellenesen akarták létrehozni a különbíróságokat

Áder János pénteken visszaküldte az Alkotmánybírósághoz a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényt, és arra kérte a testületet, hogy állapítsa meg annak alaptörvény-ellenességét és egyben közjogi érvénytelenségét. A törvénytervezet egyébként Trócsányi László igazságügyi miniszter előterjesztése volt. A különbíróságok bevezetése miatt már nyár óta hatalmas viták voltak.

Ádernek többek között azzal volt gondja, hogy a törvény egyszerű többséggel elfogadott passzusaival sarkalatos jogszabályokban foglalt rendelkezéseket módosít.

Az indolásában kiemelte, hogy az ezzel létrejön egy új bíróságot, a közigazgatási felsőbíróságot nem lehetett volna egyszerű többségű törvénnyel létrehozni alkotmányosan.

Márpedig a törvényt december 6-án 115 igen, 36 nem szavazattal és 21 tartózkodás mellett, egyszerű többséggel, szavazta meg az Országgyűlés.

Fotó: AFP/Artur Widak/NurPhoto

Áder megjegyezte azt is, hogy bár az új közigazgatási felsőbíróság szerepét a Fővárosi Törvényszék töltené be, ez nem változtat azon a tényen, hogy a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben megállapított bírósági szervezet kiegészülne egy új bírósággal.

Azt a részt is kifogásolta, amely szerint a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróság, azaz a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe tartoznának a központi államigazgatási szervekről szóló törvény szerinti önálló szabályozó szerv, az autonóm államigazgatási szerv és a kormányhivatal közigazgatási tevékenységével kapcsolatos perek.

Ezzel szemben Áder úgy látja, hogy az önálló szabályozó szervnek minősülő Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság döntéseivel szembeni bírósági felülvizsgálat - sarkalatos törvényben, a médiatörvényben rögzítettek szerint - a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagos illetékességébe tartozik,

ezért szerinte alkotmányellenes, hogy a múlt kedden egyszerű többséggel elfogadott törvény azonban elvonná ezt a hatáskörét a közigazgatási és munkaügyi bíróságtól.

Az elnök szerint ugyanilyen alkotmányossági problémát vet fel az a pont, amely a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróság, vagyis a Fővárosi Törvényszék, hatáskörébe utalja a választási bizottságok közigazgatási tevékenységével kapcsolatos pereket.

Jelenleg ugyanis a választási eljárásról szóló sarkalatos törvény alapján a választási bizottság döntése ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelmet a másodfokú határozatot hozó választási bizottság székhelye szerint illetékes ítélőtábla bírálja el.

Áder János indítványában emlékeztetett az Alkotmánybíróság korábbi állásfoglalására, amely szerint a kétharmados törvények közvetlen módosítása a kétharmados törvény szabályozási köréhez közel álló, azzal esetleg részben egybevágó, másik, egyszerű többséggel meghozható önálló törvény módosításával, vagy új törvény alkotásával alkotmányosan nem kerülhető meg.

A ki nem hirdetett törvény szerint közigazgatási felsőbíróságként a Fővárosi Törvényszék járna el. A bíróság elsőfokú hatáskörében olyan jogvitákat bírálna el, amelyek vagy alkotmányos szerepük, vagy az eljáró közigazgatási szerv hatásköre miatt kiemelt jelentőségűek. Ilyenek a kormány irányítása alá nem tartozó államigazgatási szervek közigazgatási tevékenységével kapcsolatos perei, a köztestületi pereket és a gyülekezési joggal kapcsolatos ügyek.

Trócsányi László a törvényjavaslat indoklásában azzal magyarázta az új perrendtartási szabályok megalkotását, hogy a közigazgatási perek polgári perrendtartásbeli szabályozása a közigazgatási eszköztár bővülése miatt már nem képes azt a teljes körű bírói jogvédelmet biztosítani, amelyet a jogállamiság és a hatalommegosztás alkotmányos elvei, továbbá az európai jog megkövetel.
A törvény 2018. január 1-jén lépne hatályba. (MTI)