A Magyar Nemzet megpróbálkozott a lehetetlennel, és megpróbálták megtudakolni a magyar kluboktól, hogy mennyit keresnek a magyar focisták. Ezt az információt itthon régóta hétpecsétes titokként védik a klubok, ami azért is izgalmas, mert a nyugat-európai bajnokságokban, ahol tele vannak a stadionok és ahol a legnagyobb sztárok lépnek hétről hétre pályára, pontosan lehet ismerni a játékosok fizetését.
Igaz, ott a verseny mozgatja a klubok közötti vetélkedést, míg itthon piaci alapon teljesen fenntarthatatlan lenne az egész rendszer. Nálunk a TAO néven eltérített állami pénzek mellett kormányközeli-közbeszerzéskirály vállalkozók öntik bele a pénzt a fociba, hogy aztán általában már szeptemberben ne legyen magyar csapat talpon az európai kupaporondon.
Na ilyen körülmények között nem lehet tudni semmit arról, mennyit keresnek az első osztály klubjainak játékosai. A Magyar Nemzet írt az összes klub vezetőségének, de a legtöbb helyről egyszerűen lepattintották őket. Két helyről kaptak érdemi választ, ezek viszont alkalmasak arra is, hogy a bajnokság egészéréről valamennyire átfogó képet kapjunk.
Hosszan válaszolt a lap kérdéseire a Budapest Honvéd amerikai tulajdonosa, George F. Hemingway, aki szerint
Magyarországon az 1000 eurós, vagyis jelenlegi árfolyamon mintegy 300 ezer forintos havi fizetés alacsonynak számít, a plafon pedig valahol 25 000 euró körül mozog.
Ez átszámítva 7,8 millió forintot jelent, havonta. Ahogy a lap megjegyzi, egy átlagos magyar munkavállaló három év alatt keres meg ennyit, igaz, ő nem is a világhírű NB1-ben focizik az állami pénzekből kitömött klubok egyikében.
Hemingway azt is elárulta, a Kispestnél 1000 és 5000 euró között keresnek a focisták, de e mellé még jár pontpénz, és jár aszerint is bónusz, hogy valaki hányszor volt kezdő. A klubvezető beszélt arról is, hogy amióta a szerencsejátékpénzekből is kapnak a klubok, elszabadultak a fizetések, a játékosok igényei is elrugaszkodtak a földtől.
Hemingway sok játékossal tárgyalt, ismeri a magyar foci belügyeit, ezalapján festette le, hogy néznek ki szerinte nagyjából a fizetések a magyar fociban.
Hemingway mesélt arról is, hogy nem feltétlen a legnagyobb magyar klubok környékén kell keresni a jól fizetett játékosokat, említette például a másodosztályú Békéscsabát és Felcsútot is, ahol úgy tudja, vannak játékosok, akik jobban keresnek, mind a legjobban fizetett honvédos.
„Ha mindenki más nyilvánossá tenné a játékosok fizetését, mi is így tennénk. Rákosi szavaival élve, kapitalista csökevény az a hozzáállás, hogy a klubok nem szeretnék közölni a pontos béreket. A rendszerváltás után a legtöbb futballista illegálisan kapta a fizetését, hogy ne kelljen adóznia, ezt szüntette meg teljesen, hogy 2010 táján bevezették az ekhózást. A futballisták az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulással adóznak”
– mondta a lapnak Hemingway arról, hogy most már tényleg alig van racionális oka, miért ne lehetne nyilvánosságra hozni a fizetéseket. Szerinte a Real Madrid szurkolóit egyáltalán nem zavarja, hogy eurómilliókat keresnek a játékosok, mert világklasszis teljesítményt nyújtanak. Itthon viszont másképp gondolkodnak a tulajdonosok, mivel hétvégente általában nagyon gyatra produkciót lehet csak látni.
A Vasas volt a másik klub, amelyik válaszolt érdemben is a lap megkeresésére. Vancsa Miklós ügyvezető elmondása szerint pontos összeget nem árulhat el,
de átlagosan 4000-5000 eurót, azaz 1,2-1,5 millió forintot keresnek a játékosoaik.
A klubok többsége amúgy egyszerűen üzleti titokra hivatkozva utasította el a megkeresést. A felcsúti Puskás Akadémiától még csak választ sem kaptak.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.