A legfőbb kínai vezető, Teng Hsziao-ping már 1989 májusában, bő két héttel a Tienanmen téri vérengzés előtt döntött a pekingi diáklázadás véres leveréséről, derült ki Margaret Thatcher kormányának most nyilvánosságra hozott feljegyzéseiből.

Nagy-Britannia pekingi nagykövete, Alan Donald 1989. május 20-i jelentésében írt találkozásáról Stuart Scharm amerikai sinológussal, aki kínai forrásai alapján állította, hogy Teng "a napokban" azt a megjegyzést tette, hogy

"kétszáz halott 20 év békét hozhat Kínának".

Ezzel Donald szerint Teng azt akarhatta mondani, hogy "pár tüntető feláldozása stabilizálhatná a helyzetet, és elég időt adhatna a pártnak Kína megreformálására.

Donald saját állítása szerint "fenntartással kezelte volna" az értesülést, ha még aznap az amerikai követség védelmi részlege nem osztotta volna meg vele azt a "nagyon megbízható" bizalmas értesülést, hogy "a kínai vezetés úgy döntött, hogy a vérfürdő elkerülhetetlen".

Értesülései szerint már ekkor mindenkit berendeltek a kórházakba és utasították a hadsereget a lázadás leverésére. A miniszterelnök, Li Peng még aznap statáriumot hirdetett Pekingben. 1989. június 4-én a hadsereg tankjai átgázoltak a diákok Tienanmen téri táborán. A vérengzésben még a hivatalos kormányzati becslések szerint is két-háromszázan vesztették életüket, az áldozatok valós száma ennek többszöröse lehet. (Via Hong Kong Free Press)