Akármennyire is a 39 éves Tom Brady az, aki idén ötödik bajnoki címét is megnyerheti, és akármennyire is szurkolok az örök rivális 49-ersnek, most újra Aaron Rodgers nagysága előtt kell leboruljak. Nem véletlenül írtam már két fordulóval ezelőtt, hogy a magam részéről a Green Bay továbbjutására fogadnék. Be is jött a tipp, a Packers Rodgers vezetésével legyőzte Detroitban az idén meglepően jó Lionst, így csoportelsőként jutott a rájátszásba.

De a Lionsnak sem kell bánkódnia, mert a Washington felülmúlhatatlan hülyesége miatt a vereség ellenére is továbbjutott. A Redskins érthetetlen okokból nem vette elég komolyan a Giants elleni meccset, mintha arra számított volna, hogy a már továbbjutott New York-iak majd kieresztenek. De hogy eresztettek volna ki egyik leggyűlöltebb riválisukkal szemben?

Így végül minden bonyodalmat nélkülözött az alapszakasz utolsó fordulója, és kialakult a rájátszás végleges mezőnye. Most hétvégén a szabadkártyás körben szombaton az irányítója elvesztése után szárnyaszegettnek tűnő Oakland Houstonban harcolhat a Texansszal, a Detroit Seattle-ben a Seahawksszal. A vasárnapi menű izgalmasabbnak tűnik. Bár a Miami számai jobbak, az idény végére formába lendülő Steelers okozhat meglepetést, a kör csemegemeccse pedig a Giants Green Bay-i vendégjátéka lesz, ahol a liga pillanatnyilag két legjobb formában lévő alakulata, az alabamai kedvencem, Landon Collins vezérletével szárnyaló New York-i védelem harcolhat Rodgers támadósorával. Jó lesz! Talán még a számomra mindegyiknél fontosabb hétfői meccsnél, az egyetemi bajnokság döntőjénél is jobb, pedig ott is

egy zseniális védelem és egy elképesztő formába lendült támadóegység küzdhet meg

a tavalyi döntő visszavágóján. Igen, az egyetemi bajnoki rájátszás harmadik szezonjában máris megtörtént az, amire az egyetemi futball elmúlt több mint százhúsz évében egyszer se volt példa: a tavalyi év két legjobb csapata lett idén is a két legjobb csapat. Ami már csak azért is remek móka, mert én az Alabamának szurkolók, Dezső viszont Clemsonos. Vagyis most tényleg komoly a tét, mert eldől, hogy 2017-ben melyikünk zrikálhatja halálba a másikat. Gördülj, dagály!!!

Most pedig következzék a záróforduló összefoglalója, amibe Dezső kivételesen egy sort sem írt, nem úgy a Boka-Holczer-Pongrácz trió.

Cincinnati Bengals – Baltimore Ravens 27–10

Két csalódott csapat meccsén a motiváltabb és a rájátszás reményeit idő előtt elbukó franchise nyerte meg, méghozzá nagyon simán. Joe Flacco és a Ravens képtelen volt kiheverni a múlt heti vereséget, szétesetten játszottak, Kenneth Dixon futott tédéje csak az utolsó felvonásban jött, de addigra már 17 pontos hátrányban voltak. A hazaiak csak annyit adtak ki magukból, amennyit kellett, Rex Burkhead pedig igazolta, hogy Jeremy Hill és Giovani Bernard hiányában is van futójáték Cincinnatiben. Ez a győzelem nagy valószínűséggel megmentette Marvin Lewis vezetőedző állását, annak ellenére, hogy a Bengals szezonja egy méretes csalódás volt.

Indianapolis Colts – Jacksonville Jaguars 24–20

Idén nem először, de vélhetően utoljára láttuk, hogy a floridaiak elherdálják az előnyüket. Blake Bortlesék már 17 ponttal mentek, a második félidőben viszont a Colts akarata érvényesült, és Andrew Luck vezetésével végül sikerült fordítaniuk. T.Y. Hilton 1448 jarddal zárta az idényt, amivel a liga legeredményesebb elkapója lett. A vendégek 182 futott jardja dicséretes, hála Corey Grant kiváló formájának. Tét nélkül nem számíthattunk jobbra, mint amilyen rosszat láttunk.

Minnesota Vikings – Chicago Bears 38–10

A szezon eleji formáját idézte a Vikings: a védelem öt labdát szerzett, ebből egy pontszerzés is sikeredett Everson Griffen révén, a támadók pedig kihasználták a védelem által felkínált lehetőségeket. Sam Bradford zsinórban nyolcadszor passzolt minimum 68%-os pontossággal (NFL-rekord), és ehhez három hatpontos is járult. Bradford két korszakos rekordot is elért: 380 sikeres passzal zárt, ami rekord a Vikings történetében, de ennél is fontosabb, hogy 71.6 %-os pontossággal dobálózott, amivel Drew Brees ötéves rekordját adta át a múltnak. Adrian ’AP’ Peterson játék nélkül búcsúzott Minnesotától, helyettese Jerick McKinnon bizonyította, hogy képes megoldani a pótlását. A Bears nem mutatott többet az éves elszomorító teljesítményénél, de talán az év legszebb trükkös játékával Cameron Meredith elkapó tédét passzolt az irányító, Matt Barkleynak. Mike Zimmer és csapata szépen zárta az idényt, a Bears vezetőedzője, John Fox pedig izgulhat, hogy meddig maradhat Chicagóban.

Miami Dolphins – New England Patriots 14–35

Két rájátszásba jutott gárda összecsapását láthattuk a Hard Rock Stadiumban, a vendégeknek kellett a győzelem az AFC első kiemeléséhez. Tom Brady az első két támadást tédével zárta, hamar elintézve a csata végkimenetelét, egyben NFL-rekordot ért el 28 hatpontosra jutó mindössze két labdaeladásával. Az ex-Cardinals elkapó, Michael Floyd lassan beilleszkedik a képbe, hat pontot érő elkapása komoly meló eredménye, mégis a leglátványosabb mozdulatát Julian Edelman pontszerzésénél mutatta be, ahol olyan blokkot osztott ki a felezőnél Tony Lippettnek, hogy a hazaiak védője percekig a földön pislogott. Matt Moore képtelen elérni Ryan Tannehill szintjét, vele a támadósor gyengécske, a sok sérültet pótolni képtelen védelem nem tud besegíteni nekik. A Patriots pihenőre vonul a hazai menetelés előtt, a Dolphins viszont Pittsburghbe utazik, ahol nem lesz könnyű dolguk megismételni a 6. heti meglepetést.

New York Jets – Buffalo Bills 30–10

A veterán futó, Matt Forté hiányában Bilal Powell sokadszor bizonyította, hogy a fiataloké a jövő. Ryan Fitzpatrick utolsó mérkőzése szép búcsú volt: két hatpontost osztott ki és még a labdát sem vesztette el. A hazai védelem is jól teljesített, Todd Bowles vezetőedző talán kap még egy esélyt. A Ryan-testvérek kivágása után sem jött el a csoda a Billsnél, annyi mindenesetre kiderült, hogy sem EJ Manuel, sem Cardale Jones nem üti meg a liga szintjét. LeSean McCoy megsérült az elején, Mike Gillislee futott hatpontossal pótolta. Illik megemlíteni még a harmadik számú futót, Reggie Busht, az első running backet az NFL történetében, aki minimum 10 futás után mínusz jardon zárja a szezont.

Philadelphia Eagles – Dallas Cowboys 27–13

Philadelphiába látogatott a ’Boyz, de maguk sem tudták, hogy mi célból. Három irányítójuk közül a kezdő Dak Prescott átlagos-semleges mutatványt, a nagy comeback, Tony Romo egy, a régi játszótársakkal összecsiholt tédét, míg Mark Sanchez szokásához híven egy katasztrofális, de legalább mulatságos produkciót tett az asztalra. A szerzett 13 pont annyira felidegesítette a vendégek védelmét, hogy a második félidőre inkább nyugtatózni kellett volna őket. Pedig nem kezdődött rosszul, lévén a harmadik negyed közepéig vezettek a dallasiak, aztán Zach Ertz megrázta magát és Carson Wentz irányítóval együtt megfordította az állást. Ezekiel Elliott hiányában van min gondolkodnia Jason Garrett vezetőedzőnek, a másik oldalon Doug Pederson tovább csinosíthatja és építgetheti az egyre pofásabb Eaglest.

Pittsburgh Steelers – Cleveland Browns 27–24 h.u.

A Steelers már az előző héten letudta a 3. kiemelést, nosza pihenőre is küldték a kulcsjátékosaikat. A cserék hozták a megszokottat: gyenge csapat ellen nem szégyen a vereség. Bezzeg mikor két tédé hátrányban Mike Tomlin mester felnégyelést helyezett kilátásba, rögtön futotta az egyenlítésre. A hosszabbításhoz még kellett a ligautolsó clevelandi gárda elejtett labdája a hazaiak 5 jardosánál. A ráadásban Robert Griffin III bemutatta az Év Negatív Passzát, amire viszonzásul Landry Jones – aki jövőre is szeretné a cserepadot koptatni – egy tédé passzt nyomott Cobi Hamilton kezébe. A hétvégére szeretettel várják a jéghideg bosszút Pittsburghben a Dolphins ellen, a Brownsnak nincs más dolga, mind megkezdeni szokásos januári töprengését, hogy kiket draftoljon az első körben.

Tampa Bay Buccaneers – Carolina Panthers 17–16

Ez a mérkőzés kiválóan passzolt az utolsó fordulóban elővezetett borzalmakhoz. Két, a rájátszásban nem érdekelt franchise szenvedése volt műsoron. Cam Newton egymaga kiherélte három eladott labdájával az egyébként sem acélos Panthers támadókat és még így is kiegyenlíthettek volna a végén (mivel a Bucs támadói is szörnyen játszottak), de Ron Rivera vezetőedző bölcsen úgy döntött, hogy kétpontos kísérlettel vet véget a találkának. A tavalyi NFC bajnok idei teljesítményét pontosan tükrözte utolsó játékuk: sikertelen kísérlet.

Tennessee Titans – Houston Texans 24–17

A vendéglátók már a múlt héten elpackázták a rájátszásos esélyeiket, viszont a „dögöljön meg a szomszéd tehene” hozzáállás komoly motiváció egy csoportellenféllel szemben. Erről bővebben Tom Savage, a Houston Texans kezdő irányítója tudna mesélni. De képtelen megtenni, mivel úgy fejbe verték, hogy semmire sem emlékszik a mérkőzésből. Jövő héten Houstonban látogat a Raiders és a hazaiak lehetséges irányítói: Brock Osweiler és Savage. A vendégek sincsenek jobban eleresztve, a Derek Carr után szintén lesérülő Matt McGloin vagy Connor Cook futhat ki a pályára. Az összecsapás győztese két hét múlva a New England Patriots ellen mérkőzik, akiknek az irányítója az a Tom Brady, aki egymaga több rájátszás mérkőzésen kezdett (31), mint a fent említett négy úriember összesen (0). De legalább veretlenül látogatnak a Foxborough-ba!

Atlanta Falcons – New Orleans Saints 38–32

Két kiváló irányító, Matt Ryan és Drew Brees mutatta meg az ellenfél védelmi koordinátorának, hogyan kell támadófutballt játszani, egyben azt is, hogy mennyire gyenge az egységük. A végeredményből egyértelmű a válasz: nagyon. A Falcons a 2. kiemeléssel – és egy heti pihenéssel – vigasztalhatja magát, ráadásul Ryan könnyedén elnyerheti az Év Legértékesebb Játékosa címet is. A kitüntetésre némi árnyékot vet, hogy ebben az évezredben az MVP csapata egyszer sem nyerte meg a Super Bowlt. A Saints pedig elgondolkodhat azon, hogy hogyan sikerült egy leendő Halhatatlan irányító karrierjét ennyire elkótyavetyélni. Az értekezleteken várhatóan Sean Payton jelenlétére már nem tartanak igényt.

Denver Broncos – Oakland Raiders 24–6

Tizenöt hét tündérmese után két hetes rémálomba fordult az Oakland Raiders idénye. Múlt héten még „csak” a kezdő irányítójukat, Derek Carrt veszítették el. Denverben először a tartalék irányító vállát állították új szögbe a Broncos védők, és vereségükkel a rájátszás menetrendjük is új irányt vett. Csoportgyőzelem helyett második hely az AFC Westben, pihenőhét helyett utazás Houstonba. (Ezt az utazást nemrégen még egy hónappal későbbre tervezték egy NFC csapat ellenében.) A címvédőnél is gyülekeznek a sötét fellegek: az nem nagy meglepetés, hogy Aqib Talib már nem lesz okosabb (most éppen arany nyaklánc gyűjtésre adta a fejét, Michael Crabtree nyakbavalója már meg is van neki!), de Gary Kubiak vezetőedző visszavonulása egy újabb gellert adott a tavasszal már félresiklott hosszú távú terveknek.

Los Angeles Rams – Arizona Cardinals 6–44

Tudják mi az a Gofferezés? Elmesélem. Olyan játék, mikor a jakuzzi-szörfölést sikerül vegyíteni a talajtorna egyes akrobatikus elemeivel. Tehát veszünk egy B-boyt, jelen esetben Jared Goffot, majd alá-fölé hányjuk az ellenfél védőfalának tetszőleges kombinációjú játékosait. Igen ám, de ha ezt mégis inkább kihagynánk, akkor jöhet a trükk, amit maga Pharoh Cooper elkapó mesél el. „A múltkor tédézni mentünk az erdőbe Mikkamakkával, de olyan magasan szállt a labda, hogy alákerült az arizonai Harlan Miller.” És amikor már semmi nem marad egy csapatban, jöhet a puszta erőszak. Sikerült a vendégfutó David Johnsont íjként meghajlítani a hazai védelemnek, továbbá egy méretest bepancsolni Carson Palmernek. Katasztrófa Los Angelesben, mintha lett volna egy ilyen film, a siratóasszonyok a Gyere vissza, Samut énekelgetik.

San Diego Chargers – Kansas City Chiefs 27–37

Amit meg kell adni, azt meg kell adni: a vendég irányító Alex Smith kiváló teljesítményt adott le. Ez a rájátszásra nézve akár bíztató is lehetne, ha nem ismernénk a Chiefs szokásokat. Előkotorják a régi, jól bevált playbookot a labdafelügyelet és egyéb biztonsági hívások című fejezetnél kinyitva. Annyit viszont már elértek, hogy a hazaiak kapásból megváltak Mike McCoy vezetőedzőtől, ezzel új éra indulhat, azonban a sérülések elkerülése végett miatt nem ártana a stadion melletti kórházat is lebontani. A Kansas City pontszerzései még mindig sokat profitálnak a speciális egység és a védelem hatásos működéséből, a kérdés mindössze az, hogy mire mennek enélkül és tovább robog-e a Kovács Sanyi vonat?

San Francisco 49ers – Seattle Seahawks 23–25

Nagy felkiáltójeleket vehetünk észre a rájátszásra készülő csapatoknál. Medve anyám, Colin Kaepernick elhúz két tédével? Earl Thomas kiválásával látványosan szenved a Legion of Boom. Egy szerencséje a hazaiaknak, hogy egy földbeálló kiscsapat arra sem képes, hogy megragadja a kínálkozó előnyt. Jól döntöttek San Franciscóban, amikor kiürítették a főnökök irodáit, ugyanis ez a szezon méltatlan volt a vörös-arany színekhez. A Seattle Seahawks bízhat a 12. manusban, hacsak Antonio Banderas nem száll be még tizenharmadiknak. Haj, még a futás sem akar összeállni…

Washington Redskins – New York Giants 10–19

Borzalom. Úgy, ahogy nekem megsúgták: a Giants megfogja az ellenfelét és lehúzza a saját rettenetes szintjére, majd ott elkalapálja a rutinjával. Kirk Cousins, a hazaiak irányítója egy böszme nagy szerződésért játszott elvileg, de ez egy cseppet sem mutatkozott meg a gyakorlatban. Esetlenség, esetlegesség, hiba-hiba hátán. No, persze a new yorkiak se lehetnek büszkék magukra, a disznóólnál csak Dominique Rodgers-Cromartie és egy csincsilla hajszál tette jobbá őket. Bár a jobb, mint kifejezés nem érdemli meg, hogy összefüggésbe hozzuk ezzel a mérkőzéssel.

SNF Detroit Lions – Green Bay Packers 24–31

A fővárosiak kidőlése voltaképpen teljesen érdektelenné tette a mérkőzést, mivel a kezdésre leosztásra kerültek a lapok. Az első játékrész a faltörésről szólt: DoubleZ, alias Zack Zenner, a hazaiak futója a packerses Aaron Ripkowskival felváltva zúzta, amit tudott. Aztán, ki tudja miért, Aaron Rodgers átesett a ló túloldalára, hozta az antipatikus, övmutogatós önmagát, mivel teljesítményt csak jövő héten kell mutatnia a New York Giants ellen. Súlyos gondok lesznek a Wild Card körben, mivel a Lions futás elleni védekezése a nullával egyenlő, és a wisconsiniak sem lehetnek boldogok, lévén a védelmük hátulsó alakzata a béka feneke alatti gilisztás földben kapargál.

A Wild Card kör mérkőzései:

Amerikai Főcsoport (AFC)

Houston Texans (4. kiemelt) – Oakland Raiders (5.) – január 7., szombat 22:35

Pittsburgh Steelers (3.) – Miami Dolphins (6.) – január 8., vasárnap 19:05

Pihenőhét: New England Patriots (1.), Kansas City Chiefs (2.)

Nemzeti Főcsoport (NFC)

Green Bay Packers (4.) – New York Giants (5.) – január 8., vasárnap 22:40

Seattle Seahawks (3.) – Detroit Lions (6.) – január 8., vasárnap 2:15

Pihenőhét: Dallas Cowboys (1.), Atlanta Falcons (2.)