A középosztály válsága volt a téma szerdán Davosban

Zajlik tovább a Világgazdasági Fórum idei találkozója Davosban, ahol évente a világ gazdasági-politikai elitje jön össze, hogy megtárgyalják a dolgok folyását. Kedden mi is beszámoltunk róla, hogy a kínai elnök, Hszi Csin-ping a globalizáció védelmében lépett fel, szerdán pedig folyt tovább a válságértekezlet, az IMF nemrég elítélt vezetője, Christine Lagarde lépett színpadra, hogy a középosztály állapotáról beszéljen.

Lagarde szerint az egyenlőtlenségek, a bizalmatlanság és a remény hiánya tovább növelheti csak a populista mozgalmak erejét. Az IMF vezetője elmondta, ő már négy éve figyelmeztetett ezekre a veszélyekre, de akkor nem figyeltek oda rá. Reméli, most majd fognak. Szerinte az alacsony növekedés és a növekvő egyenlőtlenségek megadták a lehetőséget a középosztály válságához a fejlett országokban.

  Christine Lagarde (FABRICE COFFRINI / AFP)

Az IMF vezetője szerint a megoldás nem ott keresendő, hogy ezek az országok fordítsanak hátat a globalizációnak, hanem olyan közpolitikai lépések kellenek, melyek elősegítik az aktivitás növelését és biztosítják, hogy a növekedés eredményei minél jobban szétterüljenek. Szerinte a döntéshozóknak észre kell végre venniük az elégedetlenség jeleit, és kitalálniuk, hogy milyen válaszokat adjanak ezekre.

A távozó amerikai alelnök, Joe Biden is felszólalt Davosban. Szerinte a globalizáció és az új technológiák terjedése kiüresítik a középosztályt, ami a nyugati társadalmakban hagyományosan a gazdasági növekedés és a társadalmi stabilitás motorja volt.

Joe Biden ( AFP PHOTO / FABRICE COFFRINI)

Biden szerint ennek a technológiai fejlődésnek nem szabad és nem is lehet hátat fordítani, ugyanakkor konkrét lépésekre van szükség, hogy csillapítsák ezeket a gazdasági trendeket, melyek a fejlett államokban aláássák az emberek méltóságérzetét.

Az alelnök ki is szólt a davosi elithallgatóságnak, amikor arról beszélt, hogy a világ leggazdagabb egyszázaléka nem veszi ki eléggé a részét a probléma megoldásából, és progresszívabb jövedelemadók bevezetését szorgalmazta.

Bill Clinton egykori pénzügyminisztere, Larry Summers szerint ugyanakkor a bevételi különbségek nem feltétlen magyarázzák meg a középosztály válságát. Az Egyesült Államokban például most választották meg a hivalkodó fogyasztás legnagyobb elképzelhető példáját. Ez Summers szerint bizarr megjelenése az egyenlőtlenségeken való aggodalomnak.

Az idei davosi találkozót nagyon meghatározta a brexit és Trump megválasztása, illetve az olasz népszavazás eredménye. Summers szerint sok középosztálybeli szavazó azt gondolhatta, hogy a kormányok nem értük dolgoznak, hanem fejlődő országokban élő emberekért, kisebbségekért, olyan emberekért, akik csak nemrég érkeztek az országba.

Larry Summers (AFP PHOTO / NICHOLAS KAMM)

Trump megválasztásáról elmondta, hogy a történelem már megtanított minket arra, hogy a populista politikák vége, hogy azok az emberek sérülnek, akiknek segítséget ígértek általa. Az adócsökkentések a már eleve szupergazdagoknak kedveznek, az a kevés munkahely pedig, amit a kormány vissza tud majd telepíteni az Egyesült Államokban, el fog törpülni az erős dollár miatt megszűnő munkahelyek száma mellett.

Ezért Summers szerint a populista közpolitikának épp az alacsony keresetű és középosztálybeli emberek lesznek az áldozatai, akiknek ezeket a politikákat a kampányban eladták. (Guardian)