A magyar állam inkább fizet a magyar raboknak, nehogy kártérítést kérjenek Strasbourgban

Az év eleje óta 115 fogvatartott kérelmezett úgynevezett előzetes kártérítést az államtól azért, mert elhelyezési körülményei nem felelnek meg az alapvető előírásoknak, számolt be a Népszava a büntetés-végrehajtás parancsnokságának tájékoztatása alapján.

A lap cikkében összefoglalta, milyen területeken segít be a Helsinki Bizottság, egy a kormány által jelenleg is politikailag támadott civil szervezet. Az egyik ilyen terület a rabok jogainak érvényesítése.

Több magyar börtön állapota annyira rossz, hogy a magyar állam inkább fizet, mintsem a rabok később kártérítésért fordulhassanak Strasbourgba, az ugyanis sokkal nagyobb összeget jelentene.

A január 1-jén hatályba lépett jogszabály értelmében havonta átlagosan 40 ezer forintot - naponta 1200-1600 forint közötti összeget - kaphatnak ilyen címen a fogvatartottak, miután várható, hogy emiatt az államot jóvátételre kötelezné a strasbourgi bíróság.

Ennek menete, hogy a panaszosnak levelet kell írnia az intézet parancsnokához, akinek 15 napon belül kell döntenie.

Ha nem javulnak a körülmények, vagy nem sikerül a rabot áthelyezni egy komfortosabb intézetbe, a rab egy újabb levélben kérheti a pénzt a büntetés-végrehajtási bírón keresztül. Ezzel viszont lemond minden további kártérítési igényéről.

„A panaszosnak levelet kell írnia az intézet parancsnokához, akinek az orvoslásról 15 napon belül kell döntenie. Ha nem javulnak a körülmények – mert mitől is javulnának? –, vagy nem sikerül a rabot áthelyezni egy komfortosabb intézetbe, egy újabb levélben kérheti a pénzt a büntetés-végrehajtási bírón keresztül. Ezzel viszont lemond minden további kártérítési igényéről”

– írja a Népszava.

(MTI)

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.