A magyar társadalom elég megosztott a civil szervezetek ügyében, pedig a többség azt sem tudja, melyek azok

Miközben a magyar külügyminiszter a civil szervezetek elleni kormányzati háborúban már ott tart, hogy szerinte hazugság azt állítani, hogy a civil szervezetek a társadalmat képviselik, a Vasárnapi Hírek megbízásából készített reprezentatív kutatást a Publicus Intézet, ami a civil szervezetek, és az őket érintő kormányzati intézkedések megítélését vizsgálta.

Forrás: Publicus Intézet

A megkérdezettek többsége, 43 százalék (30 százalékkal szemben) azt gondolja, hogy az érintett civil szervezetek az országnak inkább hasznos tevékenységet folytatnak. Viszont a szervezetek spontán ismertsége nem túl magas, csak minden 5. megkérdezett (18 százalék) tudott megnevezni egy érintett civil szervezetet.

10-ből 8 megkérdezett úgy gondolja, egy jól működő demokráciában erős civil szféra van, és több mint kétharmad szerint a civil szervezetek fontos feladata, hogy ellenőrizzék a hatalmat. A válaszadók többsége szerint a kormány a civil szervezetek munkáját nehezítő lépéseivel a demokrácia leépítésére törekszik, és az a célja, hogy kevésbé jelenjenek meg kritikus hangok a közéletben.

A megkérdezettek kétharmada szerint a civil szervezeteknek szakmai, szakpolitikai kérdésekkel foglalkozzanak és pártpolitikával ne, és majdnem ennyien gondolják azt is, hogy a külföldről is támogatott civil szervezetek ne foglalkozzanak hazai politikai kérdésekkel.

A válaszadók az érintett civil szervezetek tevékenységeinek mindegyikét, a szegények támogatásától a környezetvédelmen, a kormányzati korrupció elleni fellépésen, a roma esélyegyenlőség támogatásán, a demokráciát veszélyeztető lépések ellenni fellépéséken át a határon túli magyarok támogatásáig az ország érdekeivel megegyező ügynek gondolják.

A január 13. és 18. között, 900 fő megkérdezésével készített kutatás további részletei itt olvashatók.