A német szövetségi hírszerző szolgálat (BND) és a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) nem talált egyértelmű bizonyítékot arra, hogy Oroszország célzott dezinformációs kampányokkal próbálná befolyásolni a német közéletet – jelentette kedden a Süddeutsche Zeitung (SZ) című lap és két regionális közszolgálati médiatársaság, a Norddeutscher Rundfunk (NDR) és a Westdeutscher Rundfunk (WDR) közös tényfeltáró munkacsoportja.

Értesülésük szerint a kancellári hivatal utasítására csaknem egy évig végzett elemzés arra a megállapításra jutott, hogy nincs egyértelmű bizonyíték a politikai viszonyok befolyásolására, de azt a feltevést sem lehet cáfolni minden kétséget kizáróan, hogy a Kremlnek vannak ilyen szándékai.

A BND és a BfV szerint Oroszország 2014 óta „konfrontatív irányvonalat” követ a Németországgal folytatott kapcsolatokban, az orosz média, illetve a német nyelvű tartalmat szolgáltató orosz szerkesztőségek (köztük az RT Deutsch és a Sputnik News) viszonyulása pedig kimondottan „ellenséges”, ami közvetlenül az orosz elnöki adminisztráció iránymutatásának tulajdonítható. De nehéz meghúzni a határt a túlzásokat és alaptalan állításokat tartalmazó tudósítások és a szándékos félrevezetés, dezinformáció között – hívták fel a figyelmet a német nemzetbiztonsági szervek elemzői az SZ, az NDR és a WDR munkacsoportjának beszámolója szerint.

A jelentés szerint egyik esetben sem lehetett bebizonyítani, hogy az orosz állami hatóságok vagy az orosz hírszerzés nyíltan/direkt irányított vagy pénzelt volna dezinformációs elemeket, de azt írják, ilyen tevékenységet ettől még végezhettek a szolgálatokon kívüli elemek. Sőt, a német ügynökök a jelek szerint közvetlen bizonyítékok híján is meg vannak győződve arról, hogy az orosz kormány irányítja az EU és Németország egységét megbontani célzó kampányt, ráadásul a legfelsőbb körök utasítására – írja a DW.

A berlini kancellári hivatalban korábban azt tervezték, hogy a jelentést vagy egyes részeit nyilvánosságra hozzák, de erről időközben letettek, és az ügy vizsgálatának folytatására utasították a külföldi hírszerzést végző BND-t és a belső elhárításért felelős BfV-t.

A nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő kancellári hivatal egy sor élesen bíráló hangvételű orosz sajtótudósítás és kibertámadás után, 2016 elején bízta meg a BND-t és a BfV-t annak kiderítésével, hogy az orosz szolgálatok indítottak-e német vonatkozású, az egykori szovjet titkosszolgálat, a KGB gyakorlatát idéző ún. aktív intézkedésekből álló programot, azaz törekednek-e a német politikai viták és a közvélemény befolyásolására.

Az SZ, az NDR és a WDR közös tényfeltáró munkacsoportjának egy tavaly februári beszámolója szerint a berlini vezetést az is érdekelte, miért fordulnak elő „groteszk túlzások” az orosz állami médiábna, például az, hogy az 1938. november 9-én kezdődött zsidóellenes náci pogromokhoz, a kristályéjszakához hasonlítják a 2015 szilveszterének éjjelén történt szexuális zaklatásokat és rablásokat.

A müncheni lap és az NDR, illetve a WDR oknyomozó csoportja szerint a kancellári hivatalt akkor már hónapok óta foglalkoztatta az a kérdés, hogy Moszkva támogat-e Németországban szélsőséges csoportosulásokat. A kancellárián úgy vélik, Moszkva aligha hagyja ki Németországot ilyen irányú tevékenységéből. (MTI, DW)