A kormány rendezi a szentendrei Vizes Nyolcas Uszoda és Szabadidőközpont adósságát – ezzel a címmel küldte el közleményét az imént a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Ez 2,9 milliárd forintjába kerül a magyar adófizetőknek.

Hogy hogyan lett ez az ötszintes, éves szinten több százmilliós veszteséget termelő uszoda Szentendre egyik külső területén, és hogyan jött létre ez a gigantikus adósság? Ajánlom ezt a három és fél évvel ezelőtti cikket:

„Simon [Péter Fidesz-közeli vállalkozó], aki az uszodától alig két utcányira lakik a várostól annak idején mindössze a telket kérte, cserébe uszodát ígért, és 30 százalékot a cégben. 3 milliárd hitelt vett fel a Raiffeisentől, a város készfizető kezességet vállalt. Az építkezés magánberuházásként zajlott, mindent Simonék intéztek, közbeszerzés sem volt.

Az átadó ünnepségen Schmitt Pál és Dietz Ferenc polgármester is részt vett, ünnepélyesen átvágták a szalagot. Aztán röviddel az átadás után Simon közölte, elcserélné a várossal a tulajdoni arányokat, megelégedne 30 százalékkal, a városé lenne 70 százalék. Szentendre belement. Pedig tudták - hogy a lízing és a működési veszteségeket a tulajdonosi arányban kell majd kipótolni. Később Simon nagyvonalúan jelezte - ekkor már milliókat követeltek tőle - 1 forintért megválna 30 százalékos részétől is.”

Simon Péter cégétől később több százmilliót követelt a szentendrei önkormányzat, hiába.

De hát mindegy, mert a jövőben miért is ne csinálna bármilyen önkormányzat valami hasonló őrültséget, ha egyszer úgyis ki fogják fizetni az adófizetők pénzéből. Most az állam évi 300 millió forint törlesztéstől szabadítja meg Szentendrét. Ez csepp a tengerben, hiszen a felelős gazdálkodásra való ösztönzés jegyében az állam – mint az NGM is megjegyzi – 2011 és 2014 között 1370 milliárd forintos adósságot vállalt át az önkormányzatoktól, azaz fizettetett ki velünk.