Elkészült az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet évértékelő jelentése, amelyet Londonban mutattak be, és amely több mint 400 oldalon keresztül részletezi 2016 tapasztalait. 

Az AI elsősorban a szíriai és jemeni háborús konfliktusra, (világszerte) a menekültek sokszor jogszerűtlen kitoloncolásaira, és a nemzetközi politikában már trendnek mondható újpopulista hullám káros hatásaira hívja fel a figyelmet, kiemelve, hogy nem csak az új amerikai, de több európai - köztük a magyar - kormány is a bűnbakképzésen keresztül érvényesíti politikáját, kirekesztő és elidegenítő politikájuk az állampolgárok bizonytalanságérzetét igyekszik kihasználni. A jelentés Magyarországgal foglalkozó fejezete hat kritikus pontot emel ki. 

Terrorellenes intézkedések és közbiztonság 

Az AI szerint az Alaptörvény hatodik módosítása, a terrorveszélyhelyzet mint különleges jogrend nem felel meg a nemzetközi jogban előírt kritériumoknak. A kormány ez alapján korlátozhatja az országon belüli mozgást, érdekeltségeket zárolhat, rendezvényeket tilthat be, jórészt bírósági és országgyűlési kontroll nélkül. A jelentés említi Ahmed H. esetét is, akit 10 év fegyházra ítéltek “terrorcselekmény” elkövetése miatt, amiért 2015 szeptemberében részt vállalt egy a menekülők és a magyar határőrök között kitört összecsapásban.

Egyesülési szabadság

A szervezet kiemeli, hogy az eredendően független Kormányzati Ellenőrzési Hivatal bírósági végzés alapján kiadott irataiból kiderül, maga a miniszterelnök rendelte el 2014-ben "ad hoc ellenőrzéseket" kormánykritikus civil szervezetekkel szemben, melyek során razziákra került sor, iratokat és munkaeszközöket foglaltak le a hatóságok.

Szólásszadabság

A jelentés kiemeli a kormánnyal kritikus Népszabadság októberi bezárásának - a munkavállalók felfüggesztésénel - gyanús körülményeit. A lapot néhány nappal azelőtt zárták be, hogy annak kiadóvállalatát eladták volna egy kormányközeli vállakozónak. 

Igazságszolgáltatás 

A Baka kontra Magyarország ügyben hozott ítéletet említi az AI, amiben az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökének - megbízatásának lejárta előtti - elbocsátása a tisztességes tárgyaláshoz és a véleménynyilvánítás szabadságához való jogát. 

Hátrányos megkülönböztetés

Három pontról szól a jelentés ide vonatkozó fejezete. Januárban a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság utasította a miskolci önkormányzatot: dolgozzon kiintézkedési tervet a főleg romák lakta, Számozott utcák néven ismert városrész kilakoltatott vagy kilakoltatásra váró lakóinak ügyében. 30 lakást különítettek el 100 család részére, és nem biztosítottak forrásokat a lakhatási problémák megoldására illetve a kártérítésre. 

Az egri bíróság márciusi döntése szerint jogellenes volt a roma gyerekek elkülönítése heves megyei iskolákban, ahol a roma diákokat a sajátos nevelési igényű gyrekek számára kidolgozott tananyag szerint tanították. Júniusban az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a roma gyerekek hátrányos iskolai megkülönböztetése miatt.

Gyűlölet-bűncselekmények

Itt arra hívják fel a figyelmet, hogy az előítélet motivált bűncselekmények esetében a nyomozati munka és a vádemelés gyakorta hiányos. Kiemelik, hogy a Kúria jogerős döntést hozott a 2008-2009-es romagyilkosságok ügyében. Példaként írnak arról hogy tavasszal a a Debreceni Ítélőtábla megváltoztatta a korábbi első fokú döntést, amely szerint a rendőrök hátrányosan megkülönböztették Gyöngyöspata roma lakóit, amikor 2011-ben nem védték meg őket az őket zaklató szélsőségesekkel szemben.

Menekültek és migránsok

"Magyarország továbbra is súlyosan korlátozta a menekültek és menedékkérők számára a hozzáférést az ország területéhez, több ezer ember ellen indítottak büntetőeljárást a déli határon felhúzott határzáron keresztüli irreguláris határátlépés miatt" - írja a jelentés, hozzátéve, hogy a kormány meghosszabbította a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fennállását még akkor is, amikor már nem érkeztek tömegével emberek határhoz. 

Magyarország a jelentés szerint több mint 3000 embert állított bíróság elé és utasított ki az országból, anélkül, hogy vizsgálták volna, nemzetközi védelemre szorulnak-e. Az AI kiemel egy májusi országgyűlési jogszabály-módosítást, amely "gyakorlatilag megszüntette a nemzetközi védelmet kapó emberek lakhatáshoz, egészségügyi ellátáshoz és integrációs programokhoz való hozzáférését." 

A jogvédő szervezet felhozza a menedékkérők átvételnek megtagadását a dublini rendelet alapján, és hogy Magyarország megpróbált 2500 menedékkérőt visszaküldeni Görögországba annak ellenére, hogy az EJEB a menekültügyi rendszer lefagyása miatt felfüggesztette ezeket a visszaküldéseket. 

Magyarország felfüggesztette az együttműködést más uniós országokkal, és megtagadta a menedékkérők átvételét a dublini rendelet alapján. Megpróbált legalább 2500 menedékkérőt visszaküldeni Görögországba annak ellenére, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága a görög menekültügyi rendszer elégtelenségei miatt felfüggesztette a visszaküldéseket.

Említést tesznek arról, hogy mindeközben a magyar kormány nagyjából 6 milliárd forint értékben folytatott kommunikációs kampányt, amelyben a bűnözőknek, közveszélyes elemeknek ábrázolták a migránsokat és menekülteket, és a listára került az októberi érvénytelennek bizonyult kvótanépszavazás is.