Érdekes blogposztot írt Maximilian R. P. Gebhardt, az amerikai nagykövetség volt munkatársa a Hungarian Spectrumra. Gebhardt azt írja magáról, hogy része volt a 2014 őszi kitiltások mögötti érvelés kidolgozásában, és benne volt az amerikaiak áfacsalásokkal kapcsolatos elemző munkájában is. Most pedig felkapta a fejét, amikor Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnök amerikai puccskísérlettel indokolta a parlamentben a Quaestor-ügy kirobbanását.

Gebhardt a külkereskedelmi tükörstatisztikákat nézte át. (Az adatbázis bárki számára hozzáférhető, például az ENSZ Comtrade itt.) Amikor az országok exportálnak vagy importálnak termékeket, akkor külön-külön lejelentik a kereskedett termékek volumenét cél- vagy forrásországonként, ezeknek az összegeknek elvileg egyenlőnek kéne lenniük. Nyilván ugyanannyi búzát exportál Magyarország Szerbiába adott évben, mint amennyit Szerbia importál Magyarországról, nem? Az amerikai viszont

arra jutott, hogy nagyon fura dolgok vannak a magyar külkereskedelmi statisztikákkal, a számok ugyanis nem jönnek ki.

A gépjármű-, az elektronikai cikkek, és a repülők kereskedelmében egy csomó ország sokkal több kivitelt regisztrált Magyarországra, mint amennyit a magyarok importként elkönyveltek.

Az olajipari termékek, növényi olajok esetében viszont fordítva: a magyarok könyveltek el exportot, amit a velünk kereskedő országok nem regisztráltak importként.

A külkereskedelem jelentős mértékben hat a GDP-re, az utóbbi évek – egyébként nem túl erős – magyar növekedését például erősen tolta a külkereskedelmi többlet.

Ezért ez az eltérés, ha igaz, különösen fontos.

Csak 2015-ben 980 milliárd forinttal módosítja, pontosabban rontja a magyar GDP-t a Gebhardt számításai szerint becsült eltérés, ami a GDP 3 százaléka. De ha összeadjuk mondjuk tíz évre visszamenőleg a kiigazításra szoruló külkereskedelem miatt gyengébb adatokat, akkor egészen komoly módosítást kéne tenni a magyar GDP főszámaira, állítja az amerikai ex-diplomata.

De azért érdemes óvatosan bánni az elemzéssel, mert ha tényleg ekkora része kamu a magyar külkereskedelemnek, az meglátszana egy csomó más statisztikán is, legyen szó a devizatartalékról vagy a fizetési mérlegről. 

Gebhardt megjegyzi, hogy itt akár az import- vagy exportalapú áfacsalásokkal is összefügghet az eltérés. Ez azért érdekes, mert a magyar kormány most már évek óta azt kommunikálja, hogy az EKÁER bevezetése óta lényegében nincs áfacsalás. (Hungarian Spectrum)

Címlapkép: Pénztár, Erky Nagy Tibor, 1958, Fortepan