Svédországban újra bevezetik a sorkatonaságot az oroszok miatt

külföld
2017 március 02., 11:20
comments 153
A svéd hadsereg egykor Európa legerősebbje volt, a 17. században még Oroszországból is meghódítottak egy darabkát.
photo_camera A svéd hadsereg egykor Európa legerősebbje volt, a 17. században még Oroszországból is meghódítottak egy darabkát.

A Balti-tenger térségében Oroszország fenyegetése miatt növekvő feszültségre tekintettel Svédországban jövőre újra bevezetik a sorkötelességet. A kormány tervei szerint a következő két évben legalább négyezer fiatalt, férfit és nőt vegyesen hívhatnak be a hadseregbe.

"Ha teljesen feltöltött és kiképzett katonai alakulatokat akarunk, akkor az önkéntes rendszert sorozással kell kiegészíteni" - mondta Peter Hultqvist védelmi miniszter az állami televízióban. Egy meg nem nevezett védelmi tisztviselő kifejezetten "az orosz katonai aktivitást" hozta fel a sorkötelesség indokaként.

Svédországban csak 2010-ben függesztették fel a sorozást, de a környező országok már ekkor naivitással vádolták a svéd kormányt. "A svédek évekre homokba dugták a fejüket" - mondta erről egy szomszédos skandináv ország vezető tisztviselője.

Az orosz haderő rendszeresen provokálja a szomszédait, így Svédországot is, aminek a felségvizeire rendszeresen hatolnak be orosz tengeralattjárók.

Svédország a provokációkra reagálva újra katonai bázist létesített a Balti-tenger közepén lévő szigetén, Gotlandon, amit katonai szakértők szerint egy támadás során Oroszország kvázi repülőhordozóként használhatna. (Via Financial Times)

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.