A Romániával határos megyékben meg kell erősíteni a járványügyi felügyeletet, ellenőrizni az MMR-oltotttságot, figyelni a kanyaró korai tüneteit, jelenteni a megbetegedés gyanús eseteket a kormányhivatalok népegészségügyi főosztályai útján a fertőző betegségek országos felügyeleti szakrendszerébe - írja közleményében az ÁNTSZ.

Az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) Referencia Laboratóriuma 2017. március 4-én négy egészségügyi dolgozónál igazolt kanyaró megbetegedést, akik a Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ (CSMEK) Makói tagintézményében dolgoznak.

Védőoltási státuszuk egyelőre ismeretlen, mindenesetre az országos tisztifőorvos a járványügyi biztonság érdekében azonnal elrendelte a kórház teljes zárlatát, és intézkedési tervet ad ki, amely a járványügyi helyzet változásától függően folyamatosan aktualizálásra kerül.

2002 óta nem fordult erő kanyaró megbetegedés Magyarországon, de behurcolt esettel kapcsolatos megbetegedést is mindössze 12 esetben jelentettek azóta. "Behurcolt esetek következtében másodlagos megbetegedések ezt megelőzően sem a lakosság, sem az egészségügyi személyzet körében nem alakultak ki" - írja a szolgálat. 

A CSMEK kórházhigiénikus főorvosa csütörtökön jelentette a csongrádi kormányhivatal népegészségügyi osztálya felé, hogy "bőrkiütéssel és lázzal járó megbetegedések" terjednek a dolgozók köreiben, mostanra a vizsgálatok pedig igazolták a kanyaró gyanúját. Egy további beteg esetében valószínű, hogy kanyaróról van szó, öt beteg leleteit vizsgálják a szakemberek.  

Romániában kanyarójárvány tört ki, és már 16-an meghaltak, miután az ortodox egyházhoz közeli szervezetek kampányt indítottak az oltások megtagadása mellett, emiatt behurcolt megbetegedésekre folyamatosan számítani kell, és így épp a betegellátás első vonalában dolgozók vannak a legnagyobb veszélyben.

A kanyaró nagyon ragályos, fertőző betegség, kiütések jelzik, de már napokkal a bőrpanaszok megjelenése előtt fertőző lehet. Korai tünetei az influenzához hasonlóak: magas láz, légúti tünetek, kötőhártya-gyulladás jellemzi, ezt követően jelennek meg a jellegzetes piros bőrkiütések az arcon és a testen egyaránt.

Magyarországon 1969-ben vezették be a védőoltásokat, az elmúlt 20 évben az átoltottság mind a 15 hónapos korban végzett első, és a 6. osztályban végzett újraoltás esetén egyaránt meghaladta a 98%-ot. Leginkább a 15 hónaposnál fiatalabb, oltásban még nem részesült kisbabák, az immunhiányos betegek és az egészségügyi dolgozók a leginkább veszélyeztetettek, akik kapcsolatba léphetnek a Romániában érkező betegekkel. 

"Az 1969 után, de 1989 előtt születettek között előfordulhat, hogy valaki csak egy oltásban részesült, náluk az immunitás szintje az évek múlásával csökkenni kezdhet. Ilyen esetekben sajnos előfordulhat, hogy oltás ellenére fertőz a kanyaró" - írja még az ÁNTSZ, hozzátéve, hogy azokat az egészségügyi dolgozókat, akik 1969 és 1989 között születtek, és akik oltási dokumentációval nem tudják igazolni a két MMR oltás meglétét, a jelenlegi járványügyi helyzetben, a Romániával határos megyékben MMR oltásban szükséges részesíteni. 

Az ÁNTSZ közelménye szerint azoknak, akik a kanyarófertőzés kockázatnak vannak kitéve, haladéktalanul meg kell bizonyosodniuk arról, hogy két MMR oltásban részesültek-e. Ha valaki influenzaszerű tüneteket észlel magán, és kiütések jelennek meg a fejen, arcon, azonnal vegye fel a kapcsolatot a háziorvosával. Fontos, hogy előzetesen telefonon egyeztessenek időpontot az orvossal, hogy az orvosi vizsgálatra úgy kerülhessen sor, hogy a beteg másokat ne fertőzhessenek meg például a váróteremben