Román rabszolganők termesztik a zöldségeket Olaszországban az EU országainak

Részletes riportban mutatta be vasárnap a Guardian, hogy milyen munkakörülmények között élnek azok a román nők, akik az olasz mezőgazdaságban vállaltak munkát az elmúlt évtizedben. 

A lap összesen tíz Ragusa tartományában dolgozó nővel beszélt, ezen kívül egészségügyi jelentések és kutatások alapján jutottak arra, hogy az olasz farmerek gyakorlatilag rabszolgaként bánnak a román vendégmunkásokkal. Gyakori a nemi erőszak, a verés, a fenyegetések különféle formái.

Ragusa tartománya Európa harmadik legnagyobb zöldség- és gyümölcstermő vidéke, Olaszország pedig az egész EU legnagyobb exportőre. A tartományban ötezer farm található, évi 366 millió eurós üzletről van szó. A helyi mezőgazdaság már régóta nem tudna működni pusztán olasz munkaerővel, régóta foglalkoztatnak bevándorlókat. Becslések szerint Olaszország déli részén akár 120 ezer vendégmunkás is megfordul a földeken. 

Földek Olaszországban, csak illusztráció (AFP)

Sokáig az országban illegálisan érkező, EU-n kívüli migránsokat dolgoztattak a földeken, de az olasz kormány évekkel ezelőtt keményen kezdett fellépni az illegális bevándorlókat foglalkoztató gazdák ellen. Ekkor váltottak át sokan az EU-n belüli olcsó munkaerőre. Az egyik legmegbízhatóbb forrásnak az otthoni szegénység elől menekülő román vendégmunkások lettek. 

A hivatalos statisztikákból is látni, mennyire megugrott a román nők száma a régióban: míg 2006-ban Szicíliában 36 román női vendégmunkásról tudtak, ez a szám 2016-ban már ötezer volt. 

És azt is látni, hogy bár ezúttal már EU-s polgárokról van szó, a román vendégmunkások kizsákmányolása ugyanúgy folytatódik. Az olasz törvények értelmében a szezonális munkásoknak érvényes szerződés és nyolc óra munkáért napi 56 euró járna. De a Szicíliába megérkező nők ennél jóval kevesebbet kapnak kézhez, elmondásuk szerint jó, ha az összeg harmadát. 

Sem az olasz hatóságok, sem a politikusok nem igazán érdekeltek abban, hogy ennek a helyzetnek véget vessenek: végülis az olasz mezőgazdaság versenyképességéről van szó az európai piacon. 

De a gazdasági kizsákmányolás csak egy része a problémának. Ehhez jön még a fizikai és lelki bántalmazás is, melyről a riportban megszólaló nők meséltek. Többen számoltak be arról, hogy munkaadójuk teljesen természetesnek tekintette, hogy jár számára a nemi erőszak lehetősége. Volt olyan román nő, akinek a férje is jóváhagyta mindezt, mondván, hogy ez a főnök akarata. 

A bántalmazások mellé embertelen körülmények járnak: az egyik nő arról beszélt, hogy macskatáppal etették őket és nem engedték, hogy orvosi kezelést vegyenek igénybe. Éjszakánként pedig a gazda barátai jártak át a munkásszállóra, hogy kedvükre erőszakoljanak meg, akit csak akarnak. 

Egy olasz emberi jogi szervezet, a Proxyma Association becslése szerint a régióban dolgozó román nők mintegy felét kényszeríthette szexre a munkaadója. A rendőrség adatai szerint 7500 nő, többségük román állampolgár, élhet rabszolgasorsra emlékeztető körülmények között a közeli földeken. Napi 12 órás munkaidő, ivóvíz és pihenő nélkül, nem megfelelő szállás, bezártság. És ehhez jön még hozzá a bántalmazás és a nemi erőszak, illetve fenyegetések a családtagjaikkal kapcsolatban. 

A helyi rendőrkapitány szerint az is nehezíti a munkájukat, hogy a nők többsége nem mer panaszt tenni, félnek, hogy elveszítik a munkájukat. Sokuknak nincs más lehetőségük arra, hogy pénzt keressenek, és ezzel támogassák otthon maradt családjukat. 

A palermói egyetem professzora, Alessandra Sciurba 2015-ben készített egy jelentést az országban dolgozó nők helyzetéről, és szerinte a helyzet azóta csak rosszabbodott a helyzetük. Közben pedig mind ugyanarról számoltak be a kutatóknak: azért kellett eljönniük Romániából, hogy biztosítani tudják, gyerekeik nem teljes mélyszegénységben nőnek fel. 

A Guardian cikkében megszólal egy ügyész, Valentina Botti is, aki több alkalommal is vádat emelt már szexuális bántalmazás és munkahelyi kizsákmányolás miatt. Szerinte a román nők bántalmazása komoly jelenség, és olyan bűncselekmények kísérik, mint az emberrablás vagy az embercsempészet. 

Botti szerint akár több ezer nő ellen elkövetett szexuális erőszakról is szó lehet, de többségük nem szólal fel ezellen, elfogadják, mint egy áldozatot, amit meg kell hozniuk, ha meg akarják tartani a munkájukat. Egy nő arról beszélt a lapnak, hogy miután nem volt hajlandó lefeküdni a főnökével, az kirúgta őt, de hiába fordult a rendőrséghez, nem történt más, csak hogy a régióban már sehol nem kapott munkát, mert a többi gazda tudta, hogy a rendőrökhöz ment. 

Közvetetten utal a bűncselekményekre az is, hogy mennyire megugrott Szicíliában az abortuszra menő román nők száma: becslések szerint bár míg a román nők csak Ragusa női lakosságának 4 százalékát teszik ki, rajtuk végzik el a regisztrált abortuszok 20 százalékát. 

A probléma 2015-ben eljutott az olasz parlamentig is, egy képviselő, Marisa Nicchi vizsgálóbizottságot hívott össze a román vendégmunkás nők körében tapasztalt rabszolgaság miatt, de két év nem volt elég ahhoz, hogy a kormány bármit lépjen. 

Ragusai politikusok pedig arról beszéltek a lapnak, hogy nehéz bármit tenni, mert túl sok gazdasági érdek van, melyek fenntartják a kizsákmányoló munkakörülményeket. Ennek ellenére próbálkoznak szolgáltatásokat és segítséget nyújtani a bajba jutott nőknek, mondta Vittoria város tavaly megválasztott polgármestere, Giovanni Moscato. 

További számos részlet a Guardian cikkében található

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.