Vissza a múltba: megint elkezdte magára szórni a pénzt az állam

2017 március 16., csütörtök 10:47
63

Lázár János kancelláriaminiszter hónapok óta prédikálja az állami kiadások mérséklését, vagy ahogy ő hívja, a bürokráciacsökkentést. De szavai szavak maradtak, Felméry Zoltán a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont Elemzések 2017/7. számában (.pdf) megjelent, az Eurostat adatai alapján készült friss elemzése szerint

a történelem ismétli önmagát,

vagyis a pénzügyi válság idején tapasztalt átmeneti kiadáscsökkenés után 2012 óta újra folyamatosan emelkednek az államháztartás GDP-arányos kiadásai.

Amelyek amúgy hitelesen tükrözik a magyar gazdaságpolitika unorthodox voltát:

  • a pénzügyi válság előtt az EU-tagok átlagosan a GDP-jük 45-45,5 százalékát fordították államháztartási kiadásokra;
  • Magyarország viszont 50,5-51 százalékát;

A pénzügyi válságra reagálva az EU tagállamai a költségvetési fegyelem lazításával reagáltak, pénzt kezdtek pumpálni a gazdaságba, hogy élénkítsék. Magyarország ezzel szemben az állami kiadások csökkentésére kényszerült, egyrészt az évek óta folyamatban lévő túlzottdeficit-eljárás, részben a visszaeső bevételek, és persze a válság miatt ellehetetlenülő hitelfelvétel miatt. 

Magyarán, mi akkor kezdtünk spórolni, amikor mindenki más költségvetési forrásokból kezdte pörgetni a gazdaságot.

De még ebben az időszakban is csak 2010-ben és 2012-ben maradtak el a történelem során először a magyar állami költségvetés GDP-arányos kiadásai az európai átlagtól, és ekkor is csak 0,4 százalékponttal.

A válság után rögtön fordult a kocka. 2013 után az EU tagállamainak átlagában meredeken zuhanni kezdtek az államháztartási kiadások, a 2012-es 49 százalékról 2015-re 47,2 százalékra. Magyarországon közben 48,6 százalékról újra 50 százalékra emelkedtek, így a trendek alapján hamarosan újra a múltban találhatjuk magunkat.

Felméry elemzésében kiemeli, hogy pusztán az államháztartási kiadások GDP-arányos alakulása alapján nem lehet ítéletet mondani arról, hogy hasznos vagy káros folyamatról van szó. Ezért ágazati bontásban is megnézte, hogy mire költünk.

A statisztikák alapján a többiekhez képest arányaiban a legtöbbet

önmaga fenntartására költi az állam.

E tekintetben Felméry a közép-európai országok kiadásaival vetette össze a magyar állam kiadásait. Míg a közép-európai országok átlagban GDP-jük 2,9 százalékát költik a végrehajtó és törvényhozó szervek, pénzügyi és külkapcsolatok területére, Magyarország a 3,9 százalékát. Kiemelkedő még az Általános szolgáltatásokra fordított 1 százalék és az adósságszolgáltatás 3,6 százalékos aránya.

Magyarán, a magyar állam a közszolgáltatások ágazaton belül is a legtöbbet

  • a parlamentre, a köztársasági elnökre és a miniszterelnöki hivatalra;
  • a tanácsadókra;
  • a minisztériumok, pénzügyi tevékenységet fordító központi szervek és a külképviseletek működtetésére

költi, illetve

az államadósság és az önkormányzatok adósságainak kamatterheire és tőketörlesztésére.

Régiós átlagban Magyarország rendkívül sokat fordít gazdasági ügyekre is, a GDP-arányos 5,7 százalékos átlaggal szemben 8,6 százalékot. Ezen belül is kimondottan sokat, az átlagos 0,8 százalékkal szemben 2,5 százalékot az általános gazdasági ügyek, kereskedelem és foglalkoztatás ágazatra. Ez részben munkahelyteremtési támogatásokat jelent, de benne foglaltatnak a gazdasági, kereskedelmi és munkaügyi szolgáltatások igazgatásának állami kiadásai is.

Felméry saját bevallása szerint is "a pozitív elemzést felváltó, értéktelített" véleménye szerint ez alapján valóban indokolt lehet az állami bürokrácia átgondolt, "nem fűnyíróelvszerű, kizárólag a foglalkoztatott létszámokat érintő" csökkentése. Ugyanakkor a gazdasági ügyekre fordított összegek mérséklése tekintetében indokolt a nagyobb mértékű óvatosság, mert ezek a pénzek valóban hozzájárulhatnak a gazdaság fejlődéséhez.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt