A Föld történetének legelső korszakából hátramaradt kőzeteket találtak kanadai kutatók Québecben. A kanadai pajzsról korábban is tudták, hogy a legősibb kőzetekből állhat, de eddig csak 2,7 milliárd éves darabokat ismertek. Most az Ottawai Egyetem Föld- és Természettudományi Tanszékének adjunktusa, Jonathan O'Neil és társai minden eddiginél régibb, 4,2-4,3 milliárd évesre becsült kőzeteket találtak.

Ezek minden bizonnyal a Föld eredeti kérgének része voltak.

A földkéreg a Naprendszerben csak a bolygónkra jellemző lemeztektonika miatt folyamatos átalakulásban van: a régi kéreglemezek lesüllyedve megolvadnak, és új kéreg képződik a helyükön. Így azt már korábban is feltételezték, hogy a bolygón található közetek javarészt korábbi kőzetek olvadékából lettek. De ugyanezért tűnt reménytelennek az eredeti kéreganyag megtalálása.

További nehézséget jelent a kőzetek korának meghatározása. Ebben most egy rendkívül ritka, kizárólag a földtörténet első félmilliárd évében termelődött izotóp, a neodímium-142 segített. A québeci mintában találtak ilyet, ez alapján feltételezik, hogy 4,2-4,3 milliárd éves kőzetet találtak.

A felfedezés több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol, de O'Neil megfogalmazásában "legalább lettek eszközeink a korai geodinamika megértéséhez". Például válaszokat találhatnak arra, hogy vajon globálisan ugyanolyan folyamatok zajlottak le, vagy voltak területi jellegzetességek. Ehhez persze az is kéne, hogy további, hasonló korú mintákat is találjanak. (Via CBC)