A Magyarország uniós felvételi kérelmét 1994-ben benyújtó Jeszenszky Géza szerint  
egyedül vagyunk az Európai Unió tagjai között, akik mérkőzést folytatnak Brüsszellel. Orbánék könnyen megtehetik ezt, hiszen a kizárás nem fenyegeti Magyarországot. A nagyobb baj a Hír TV Egyenesen című műsorának nyilatkozó volt külügyminiszter szerint az, hogy nemcsak a Brüsszel vívott csatában vagyunk egyedül Európában, de abban is, hogy míg a magyarok alacsony színvonalon élnek, és ellenségképekbe kapaszkodnak, addig a szomszédos országok és a balti államok egyre jobban élnek, és nem keresnek ellenségeket.  

Orbánék félrevezetik a magyarokat, miközben a cél az kellene, hogy legyen, hogy olyan életszínvonalon éljünk, mint az ellenségnek beállított Nyugaton. Ennek a félrevezetésnek belpolitikai célja van, de a legtöbb ember már rájött arra, hogy a barátokat nem keleten kell keresni. 

Attól szerinte tényleg nem kell tartani, hogy kizárnak minket, de a támogatásokat csökkenthetik.

„Egy ország kizárása nem nagyon valószínű, és tulajdonképpen azt lehet mondani, hogy erre játszunk. Tehát úgysem lehet innen minket kitenni, legrosszabb esetben majd a lengyelek megvédenek. De van egy egyszerűbb és kézenfekvőbb dolog: a pénzügyi támogatások megvonása vagy megkurtítása. Ugye lehet azt mondani, hogy 2020 után ez a jelentős támogatás nem várható, ez sem lefutott még, de nem lehet azt mondani, hogy utánunk az özönvíz. Tehát ez egy reális veszély, hogy kötelezettségszegési eljárás és különböző viták folytán Magyarország nem kapja meg azokat az összegeket, amiknek azt köszönhetjük, hogy nagyjából az életszínvonal megvan, vagy szerény mértékben növekedik” – mondta Jeszenszky Géza. 

Szerinte Orbán Viktor nem vezetné ki Magyarországot az Európai Unióból, ugyanis akárhányszor úgy tűnt, hogy Magyarország rosszul járhat, akkor visszakoztak, törvényeket módosítottak.

Jeszenszky kitért Oroszországra is. Ugyan nem tartja magát oroszellenesnek, de úgy látja, hogy Oroszországban olyan politikát lehet látni évek óta, ami egy rossz orosz politikát, a „cárizmust, hódító politikát és még inkább a sztálinizmus politikáját idézi”. A paksi bővítésről úgy vélte, hogy azzal sokkal jobban függésbe kerülünk Oroszországtól, mint a jelenlegi földgáz és olaj esetében.