Erdogan: A népszavazás után Törökország minden EU-s politikai kapcsolatát felülvizsgálja

Törökország fenntartja gazdasági kapcsolatait az Európai Unióval, de felülvizsgál minden politikai és közigazgatási szálat, köztük a Brüsszellel tavaly kötött menekültügyi megállapodást is a török elnöki rendszerről döntő április 16-i népszavazás után – nyilatkozta Recep Tayyip Erdogan török elnök a CNN Türk török hírtelevíziónak adott interjújában.

Erdogan elmondta: nincs napirenden, hogy a németországi török közösség előtt kampányoljon az államfő jogköreit kiszélesítő alkotmánymódosítás mellett. Pedig vasárnap Ibrahim Kalin elnöki szóvivő még azt mondta: lehetséges, hogy Erdogan nagygyűlést tart Németországban a referendum előtt.

A népszavazás miatt az utóbbi hetekben Törökország éles konfliktusba került több EU-tagállammal, köztük főleg Hollandiával és Németországgal. Hága és Berlin magára haragította Ankarát, mert nem engedélyezte, hogy török politikusok kampányrendezvényeket tartsanak a helyi török közösségek előtt. A török vezetés úgy látja, hogy Németország és Hollandia állást foglalt egy török belpolitikai kérdésben, mégpedig az elnöki rendszert ellenző álláspontra helyezkedett.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter a múlt szerdán bejelentette: Ankara teljesen elállt a menekültügyi egyezménynek attól a részétől, aminek értelmében Törökország visszaveszi az illegális menekülteket Görögországból, és azzal vádolta az EU-t, hogy az nem valósítja meg a török állampolgároknak szerinte ígért vízummentességet. Felhívta a figyelmet arra, hogy Ankara felülvizsgálja a menekültek visszatartására vonatkozó vállalásait is, és ha a vízummentesség megadása nem teljesül, a török kormány bármelyik pillanatban egyoldalúan véget vethet a megállapodásnak.

Erdogan kedden már jelezte: a referendummal új Törökország születik, amit nem lehet többé az EU-csatlakozással vagy a menekültügyi paktummal fenyegetni.

Fotó: Kayhan Ozer / AFP

Az 1999 óta EU-tagjelöltnek számító Törökországgal 2005-ben kezdődtek meg a tényleges csatlakozási tárgyalások, de azóta csak 16 fejezetet sikerült megnyitni a 35-ből, és ezek közül egyetlenegyet tudtak lezárni. A tavalyi közös akciótervben Brüsszel az EU-csatlakozási folyamat felgyorsítását helyezte kilátásba Ankarában, de ennek egyik előfeltételéül a vitatott török terrorellenes törvény enyhítését szabta, amire a török vezetés nem hajlandó. (MTI)