A PloS One tudományos folyóiratban jelent meg az ELTE Etológia Tanszéke és a Magyar Tudományos Akadémia kutatóinak közös felmérésének összegzése, ami során 

7700 fajtatiszta és ugyanennyi keverék kutya gazdáját kérdezték meg az ebek viselkedéséről. 

Kubinyi Enikő, az ELTE Szenior Családi Kutya Programjának vezetője szerint a felmérés eredményei szerint a keverék kutyák átlagéletkora a várakozásoknak megfelelően magasabb volt, mint a fajtatisztáké, és a keverékek közt nagyobb a szukák aránya is. Kiderült, hogy a keverékek gazdái gyakrabban nők, fiatalabbak, alacsonyabb iskolai végzettségűek, és kevesebb tapasztalatot szereztek a kutyatartás terén, mint a fajtatiszták gazdái.

A statisztikai elemzést követően, amely a két csoport közt megfigyelhető demográfiai és kutyatartási különbségeket is figyelembe vette, a kutatók lényeges eltéréseket találtak a keverék és fajtatiszta kutyák személyiségében és a problémás viselkedés előfordulásának gyakoriságában. A PloS One folyóiratban megjelent tanulmány első szerzője, Turcsán Borbála szerint 

a keverék kutyák gazdái gyakrabban számoltak be arról, hogy kedvenceiket nehezebb sétáltatni, mert húznak a pórázon, ráugrálnak az emberekre és nem reagálnak a hívásra.

Viszont a keverék kutyák kevésbé kiegyensúlyozottak, de jobban képezhetőbbek, mint fajtiszta társaik a németországi kutyatulajdonosok szerint. A kutatók több lehetséges magyarázatot is elképzelhetőnek tartanak a keverék és fajtatiszta kutyák közt kimutatott különbségekre. 

• Az egyik a különböző genetikai háttér, amely abból fakad, hogy a fajtákat nemcsak a külső fajtajellegek alapján, hanem a viselkedést is figyelembe véve tenyésztik, vagyis ügyelnek arra, hogy a kutya minél problémamentesebben illeszkedjen a gazdái életéhez.
• Ezzel szemben a keverékek közül azok az egyedek szaporodhatnak sikeresen, amelyek képesek önálló problémamegoldásra, azaz tanulékonyak, és gyorsan reagálnak a környezeti hatásokra, ez viszont egyúttal könnyen vezethet kiegyensúlyozatlansághoz is. A különbségek emellett korai szocializációs hatásokra, traumákra is visszavezethetőek.