Sikerült a korábban elképzelhetetlen: a magyar demokrácia gyengébb, mint a bolgár és a román

Soha nem szerepelt még olyan rosszul Magyarország a Freedom House éves jelentésében, mint most: a 2016-os évet összegző Nations in Transit című kiadványban a régió utolsó helyére csúsztunk vissza, Románia és Bulgária is megelőzött minket.

A nonprofit nemzetközi szervezet hét mutató, többek között a kormányzás demokratikus minősége, a korrupció, a média függetlensége és a civil társadalom állapota alapján becsüli fel egyes országok demokrácia pontszámát. A jelentés 22 éve jelenik meg, 29 olyan országot vizsgálnak benne, melyek a kilencvenes években mind diktatúrákból kilábaló, demokratikus átmenet útjára lépő országok voltak, Kelet-Közép Európától kezdve a Balkánon át Eurázsiáig.

A vizsgált hét területből Magyarország esetében ötnél állapított meg visszaesést tavaly a Freedom House: romlott a magyar állam teljesítménye a választási folyamatok, a civil társadalom, a független média, a demokratikus kormányzás és a korrupció esetében is. Két vizsgált területen, az önkormányzati kormányzás és az igazságszolgáltatás esetében nem történt változás 2015-höz képest. 

A pontozás úgy néz ki, hogy vizsgált területeken indikátorok alapján 1 és 7 közötti értékkel pontozzák, hogy mennyire működik jól az adott országban. Az 1-es a legjobb érték, a 7-es a legrosszabb, azt már csak nyílt diktatúrákban lehet elérni. A hét területre adott átlagból jön aztán egy ország demokráciapontja. 
Idén 3,54 pontot kaptunk, azaz a skála kevésbé demokratikus felére csúsztunk át. Magyarország évről évre esik amúgy vissza, tavaly 3,29, előtte 3,18, míg 2010-ben még 2,39 ponton álltunk. 

A közép-európai országok demokrácia-pontjainak alakulása 2007 óta. Az idei évre lettünk tök utolsók (Infografika: Freedom House)

A most megjelent jelentésben Magyarország Lengyelországgal közösen külön fejeztetet is kapott, mivel a Freedom House kutatói szerint a két ország közelmúltbeli visszaesése között sok a hasonlóság, és le lehet ebből vonni tanulságokat más európai országok számára is. 

Az összefoglaló kitér arra is, hogy az elmúlt évtizedben a régió országainak demokratikus pontjai gyorsabb ütemben csökkentek, mint a másik két vizsgált régióé, a Balkáné és Eurázsiáé. Elsősorban a korrupció növekedése és a szabad sajtó elleni támadások miatt. E nagy zuhanásnak komoly szereplője Magyarország, ugyanis hazánk vitte véghez a legnagyobb mértékű visszaesést. 

A jelentés külön kitér arra, hogy a Fidesz 2010 óta évről évre egyre jobban ásta bele magát a hatalomba: míg az első évek az új alkotmány megírásával, a bíróságok elfoglalásával és a választási rendszer átalakításával teltek, az utóbbi időszakban a független és kritikus média jelentős részének felszámolása és az állam elfoglalására és nagyszabású korrupcióra alkalmas hatékony mechanizmusok kiépítése történt meg. Most pedig, ahogy közeledik a 2018-as választás, a Fidesz a figyelme a civil társadalom felé fordul, ahonnan a külföldről is finanszírozott szervezetek kisöprésével fenyegetőznek, írja a jelentés. 

Hasonló folyamatok zajlanak Lengyelországban, csak ott a Jog és Igazságosság vezette kormánynak többször a lengyel törvényeket áthágva kellett keresztül vinnie akaratát, míg a Fidesz éveken át tartó kétharmados többsége lehetőséget teremtett arra, hogy formális szempontból legálisan vigyék véghez a változtatásokat, még ha azok világosan meg is sértették a liberális demokráciák alapelveit. 

A vizsgált EU-tag országok teljesítménye 2005 óta (Infografika: Freedom House)

A velünk foglalkozó fejezet azzal a megállapítással ér véget, hogy mind Lengyelország, mind Magyarország példaértékű esete volt a demokratikus átmenet folyamatának a kilencvenes években. Ehhez képest a látványos összeomlása a demokárciának ezekben az országokban figyelmeztetés mindenki számára, hogy milyen törékenyek is lehetnek azok az intézmények, melyek nélkülözhetetlenek egy liberális demokráciához. Főleg az olyan országokban, ahol a politikai normáknak vékony gyökerei vannak, és ahol a populisták képesek rátelepedni szélesebb körű társadalmi elégedetlenségekre. 

Hiába tüntek kifejlett intézményeknek, mind a média, a bíróságok, mind a demokratikus képviselet intézményei nagyon sérülékenynek bizonyultak Magyarországon és Lengyelországon. A Freedom House jelentése szerint azért, mert hiányzott mögülük egyrészt az elit egyetértése arról, hogy ezek sérthetetlenek kell legyenek, másrészt a közvélemény támogatása, melyek visszaverhették volna a pártpolitikai támadásokat e intézmények ellen. 

(Címlapkép: ODD ANDERSEN / AFP)

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.
;