A dél-ázsiai ország speciális törvényszékéhez, a környezetvédelmi ügyekkel foglalkozó nemzeti zöld bírósághoz (NGT) benyújtott 52 oldalas petíciójában Ridhima Pandey felszólította a testületet, utasítsa a kormányt arra, hogy hatékony és tudományos alapú lépéseket tegyen a klímaváltozás hatásainak csökkentésére, minimalizálására, visszafordítására.
A törvényszék azonnal felszólította a környezetvédelemi minisztériumot és más illetékes hatóságot, hogy két héten belül válaszoljon a keresetre.
A beadvány szerint Ridhima Pandey egy olyan osztály tagja, amelyet az indiaiak között a leginkább érinthetnek a klímaváltozás hatásai, ugyanakkor nem részese semmilyen döntéshozó folyamatnak.
Indiában van a világ 10 legsúlyosabban légszennyezett városa közül négy. Kína mellett a dél-ázsiai országban történt a légszennyezés okozta globális elhalálozás több mint fele 2015-ben egy közelmúltban közzétett tanulmány szerint.
Bár az indiai kormány számos törvényt hozott az erdők védelmében, a folyóvizek megtisztítására, a levegő minőségének javítására, bírálói szerint azok megvalósítása rossz, és a környezetvédelmet gyakran feláldozzák a gazdasági fejlődés oltárán.
A Himalájában elterülő Uttarakand szövetségi államban, ahol a lány él, 2013-ban több száz ember vesztette életét és több tízezren váltak földönfutóvá a heves esőzések okozta áradásokban, földcsuszamlásokban. A pusztítás a lány családját is elérte.
"Fiatal kora ellenére Ridhima nagyon tudatában van a klímaváltozásnak, nagyon aggódik amiatt, hogy az milyen hatással lesz a jövőjére. Tenni akart valamit, aminek értelemmel bíró hatása van, és javasoltuk neki, hogy nyújtson be keresetet a kormány ellen" - mondta Rahul Chodhary, a lány ügyvédje a Thompson Reuters Foundationnek.
Ridhima, aki egy környezetvédő aktivista gyermeke, nem az első indiai gyerek, aki perli hazája kormányát a környezetvédelem terén. Tavaly hat tinédzser nyújtott be keresetet az NGT-hez Újdelhi légszennyezettsége miatt. Az indiai fővárosban a legrosszabb a levegő minősége a dél-ázsiai országban.
India aláírta a 2015-ben elfogadott párizsi klímavédelmi egyezményt, és elkötelezte magát arra, hogy 2030 az ország áramellátását nem-fosszilis forrásokból fogja biztosítani. (MTI/Guardian)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.