Manapság sokan hisznek abban, hogy a magyar királyok, akik 1526-ig uralkodtak, kevés kivételtől eltekintve, valamennyien gyilkosság áldozatai lettek, életüknek egy széles összeesküvés vetett véget. Ezt az elképzelést Grandpierre Kolozsvári Endre vetette papírra, aki az 1991-ben megjelent Magyarok Titkos Története. Királygyilkosságok. Hogyan haltak meg a magyar királyok? című könyvében nem kevesebbet állított, hogy ez az összeesküvés valahonnan kívülről irányítva azon munkálkodott, hogy a Habsburg-ház kerüljön trónra, de rajtuk kívül természetesen a katolikus egyházat is a vádlottak padjára ültette.

Számmisztika és számbűvészkedés

Szinte minden egyes magyar királyról szóló Wikipedia oldalon ott találhatjuk a hivatkozást Grandpierre Kolozsvári Endre könyvére, amelyet más helyeken a magyar történelembe való külső beavatkozás kétségbevonhatatlan bizonyítékaként szoktak felhozni. Állításait részben az uralkodói évszámokra alapozza, szerinte ugyanis tény, hogy az Árpád-házi, majd a vegyesházi királyok uralkodása sokkal rövidebb ideig tartott, mint a Habsburg-házé, és az egyes dinasztiák uralkodóinak átlagéletkora között is jelentős eltérés van a Habsburgok javára. Legalábbis a számok alapján, a krónikások tudósításait e tekintetben, legalábbis műve bevezetőjében, nem vette figyelembe. Ő maga a hosszabb és rövidebb uralkodások váltakozását gyorsuló és lassuló ritmusoknak nevezte, és azt a látszatot igyekezett kelteni, hogy elképzelése csak a számokon alapul, nem befolyásolta semmilyen ideológia.

Vizsgálatának végeredménye nem is lehetett kérdéses, megállapította, hogy a Habsburgok magasabb életkort éltek meg, és tovább is uralkodtak, mint az őket megelőző dinasztiák. Mindez azt is jelenti az ő szemszögéből, hogy az általa felvázolt nemzetközi összeesküvés a magyar királyok ellen nemcsak hagymázas fantázia, hanem a matematika kérlelhetetlen szűrőjén átszivárgó valóság.

Ebben az írásban azt fogjuk megvizsgálni, hogy az Árpád-házi királyokra csakugyan igaz-e az állítás, hogy rövidebb ideig uralkodtak és korábban is haltak meg, illetve ennek lehet-e más magyarázata, mint egy gigantikus, nemzeteken és történelmi korokon átívelő összeesküvés. Egyúttal pedig megtesszük azt, amit Grandpierre Endre elmulasztott: összehasonlítjuk más dinasztiákkal az így nyert adatokat.

Ha már a számokról van szó, amelyekre annyit hivatkozik, meg kell állapítanunk, hogy Grandpierre Endre sajnos gyakran módosította a magyar uralkodók életkorát úgy, hogy az a számára kedvezőbb végeredményt hozza ki. Az Árpád-házi királyok esetén az alábbiaknál követett el kisebb-nagyobb „tévedést”: (Az adatokat Kristó Gyula – Makk Ferenc: Az Árpádok. Fejedelmek és királyok. című munkájából, valamint a Korai Magyar Történeti lexikonból vettük).

I. (Szent) István: Grandpierre 986-ra teszi a születését, ugyanis a táblázatában Istvánt 52 évesnek tünteti fel a halálakor. Ez azonban szinte teljesen kizárt, a Képes Krónika 969-et jelöl meg születési évként, amelyet több történész is túl korainak vél, ám ha figyelembe vesszük, hogy Istvánt 997-ben, Koppány lázadásakor övezték fel karddal, ami 16-18 éves kort feltételez. Vagyis Grandpierre Endre egyszerűen levont legalább hat évet első királyunk életkorából.

I. András: Grandpierre Endre 40 évesnek tünteti fel az 1060-ban elhunyt királyt, öt évet lecsípve a valószínű életkorából.

I. Béla: András öccse sem járt jobban, 41 évet írt a táblázatába az uralkodó neve mellé, apróbb probléma, hogy a történeti adatok szerint 1020-ig legkésőbb meg kellett születnie. A történészek becslései szerint Béla 43 és 48 éves kor között lehetett a halálakor, így Grandpierre Endre legalább három évet itt is megspórolt.

I. Géza: Az 1040 körül született uralkodó járt talán a legrosszabbul, Grandpierre Endre hét évet vont le a lehetséges életkorából, 30 évesnek feltüntetve őt halálakor.

I. (Szent) László: Életkora pontosan nem tudható, egyetlen adatunk biztos, hogy már élt, amikor 1048-ban apja Lengyelországba távozott. 1095-ben bekövetkezett halálakor tehát legalább 47 éves volt, és nem kizárt, hogy még ennél is korábban született. Grandpierre Endre mégis 45 esztendőre kurtította életét.

Könyves Kálmán: Az ő születési idejét megbecsülni tudjuk. I. Géza másodszor házasodott meg 1074/75-ben, Kálmán viszont az első feleségétől született. Mivel értesülünk legalább öt testvéréről is, ezért legkorábban 1070 körül születhetett, vagyis halálakor legalább 46 éves volt. Grandpierre Endre ezt a legalacsonyabb számot is négy évvel csökkentette.

A vélhetően nem véletlenül megrövidített életkorú Árpád-házi uralkodók mellett érvelésének másik elemébe is csúszott hiba, művének táblázatából ugyanis egyszerűen kimaradt az 1564-76 között uralkodó Habsburg Miksa. Ennek vélhetően az az oka, hogy a lassuló és gyorsuló ritmusra osztott történelmi tézisébe alaposan belerondított volna egy rövid ideig regnáló Habsburg.

A statisztika feledhetetlen bája

Az efféle számolgatással azonban több probléma van. Önmagában persze nem ördögtől való gondolat összehasonlítani az uralkodóházak elhunytjainak átlagéletkorát, azonban nem árt, ha a végeredményt nem befolyásoljuk azzal, hogy a várakozásainkhoz igazítjuk a puszta számokat. Grandpierre Endre ugyanis ezt tette velük, alkalmazva a tévesen Churchillnek tulajdonított bölcsességet a statisztikáról.

A következő probléma az általa optimálisnak nevezett uralkodási idő és életkor meghatározásával van. Grandpierre Endre 30 évben határozta meg az uralkodók optimális trónra lépési idejét, és 60 évben az optimális életkorát. A modern társadalmakban ez igaz lehet, ám egy tetszőlegesen kiválasztott középkori csoport, jelesül mondjuk az Árpád-házi királyok esetén ilyen elvárást támasztani kissé anakronisztikus. Arról nem is beszélve, hogy ezt az optimális életciklust néhány Habsburgnak sem sikerült teljesítenie.

Az összehasonlítás is ingatag talajon áll, hiszen az köztudott, hogy az átlagéletkor a történelemben előre haladva növekszik. Mindezt számos tényező befolyásolja, elég csak az orvostudományra és a táplálkozásra utalni, de ha egy bármilyen 10-13. századi dinasztiát összevetünk egy 16-20. századi dinasztiával, nagy valószínűséggel ugyanarra az eredményre jutunk: a később regnáló dinasztia tagjai tovább éltek. Ha a Habsburg-ház uralkodóit összevetjük például az 1848 és 2017 között hatalmon volt magyar miniszterelnökökkel, akkor az átlagéletkoruk 68,06 lesz, ami magasan meghaladja az uralkodóház 55,29-es értékét. Átlagosan egy magyar miniszterelnök tehát több mint tíz évvel élt tovább, mint egy Habsburg-uralkodó, pedig előbbiek közül többeket is kivégeztek, rontva a statisztikát. Mégsem tudunk egyetlen olyan összeesküvés-elméletről, amely azt taglalná, hogy egy titkos világhatalom szándékoltan magyar politikusokra akarta volna lecserélni az osztrák uralkodókat.

Amit a számok tényleg elmondanak

Tegyük meg tehát azt, amit Grandpierre Endre elmulasztott: hasonlítsuk össze az Árpád-házi uralkodóinkat a kortárs európai dinasztiákkal. Ha igaza van, és a magyar uralkodókat szándékoltan tették el sorozatosan láb alól, akkor kétségtelenül azt kell látnunk, hogy uralkodási hossz valamint átlagéletkor terén kirívóan alacsonyan kell teljesítenie az Árpád-háznak.

Alább szedtem össze az Árpádokkal kortárs (10-13. századi) európai uralkodóházakat országok szerint. Egy-egy dinasztiát az első uralkodójától az utolsóig figyelembe vettem.

Ország (Uralkodói dinasztiák,uralkodók száma, átlagos uralkodási hossz, uralkodók elhalálozásának átlagéletkora)

• Magyar Királyság (Árpádok, 1000 –

  1301): 23 király, 13,09 év uralkodás, 42,39 éves kor
  

• Angol Királyság (dán királyok, Godwin-ház, Normandiai-ház, Plantagenet ház (1016 – 1399): 19 király, 20,16 év uralkodás, 47,58 éves kor
• Francia Királyság (Karoling-, Capeting-dinasztia (840-1328): 19 király, 18,07 év uralkodás, 41,81 éves kor
• Szicíliai Királyság (Hauteville-ház, Hohenstauf-ház, Anjou-ház (1071 – 1282): 14 király, 15,07 év uralkodás, 40,57 éves kor

• Pamplonai, majd Navarrai Királyság (Jimeno-ház, aragóniai uralkodók, champagnei uralkodók (905 – 1305): 18 király, 22,22 év uralkodás, 47,67 éves kor

• Aragóniai Királyság (Jimeno-ház, Barcelonai-ház (1035 – 1410): 16 király, 23,43 év uralkodás, 49,63 éves kor
• Kasztíliai Királyság (Jimeno-ház, Burgundiai-ház (1037 – 1369): 15 király, 22,13 év uralkodás, 43,87 éves kor
• Portugál Királyság (Burgundiai-ház (1139-1385): 9 király, 27,33 év uralkodás, 54,22 éves kor
• Cseh Királyság (Přemysl-ház (872 – 1306): 32 király, 14,58 év uralkodás, 44,58 éves kor
• Lengyel Királyság (Piast-ház (963 – 1138): 12 király, 18,29 év uralkodás, 43,86 éves kor
• Skót Királyság (Dunkeld-ház, Ygling-ház (1034-1290): 14 király, 18,29 év uralkodás, 43,86 éves kor
• Dán Királyság (Yelling-ház, Estridsen-ház (940 – 1332): 29 király, 13,52 év uralkodás, 42,97 éves kor
• Svéd Királyság (különböző dinasztiák (970 – 1250): 27 király, 10,77 év uralkodás, 35,59 éves kor
• Norvég Királyság (különböző dinasztiák (870 – 1319): 40 király, 11,23 év uralkodás, 33,20 éves kor
• Kijevi Nagyfejedelemség (Rurik-dinasztia (830 – 1170): 26 király, 13,08 év uralkodás, 54,77 éves kora

A táblázat rövid átfutása után is kiderül, hogy a Magyar Királyság királyai uralkodási hosszukat illetően kétségtelenül a lista hátsó felében találhatóak. Mégis Kijev, a skandináv országok, vagy a Cseh Királyság uralkodói is hasonló, vagy rövidebb uralkodási idővel bírtak. Az életkorra vonatkozó adatok terén az egymást gyakran széjjelcsapkodó viking uralkodók szintén rosszabbul teljesítettek, mint az Árpádok, de emellett Szicília és a Francia Királyság is elmondhatja magáról ugyanezt.

Ennek alapján bátran kijelenthetjük, hogy amennyiben Grandpierre Endrének igaza van, úgy az ismeretlen és titokzatos hatalom nemcsak a magyar uralkodókkal végzett, hanem a francia, a cseh, a kijevi, a szicíliai és a skandináv királyok is megszenvedték működését. Vagy ha nem, akkor a magyar királyokon végeztek a névtelen merénylők olyan pocsék munkát, hogy Európa koronás főinek a harmada külső beavatkozás nélkül is átlagosan korábban halt meg. Legkézenfekvőbb azonban az a feltételezés, hogy Grandpierre Endre tévedett: a számok, amelyekre annyiszor hivatkozott a művében, nem őt igazolják.