Valószínűleg még idén, vagy 2018 elején újra el Niño lehet a Csendes-óceán térségében. Ezt a globális klímát is befolyásoló meteorológiai jelenséget a Csendes-óceán felszíni vizeinek felmelegedése okozza. A jelenség ciklikus, normálisan egy el Niñót hűvösebb periódus, la Niña követi, illetve vannak átmeneti, semleges időszakok.

Most a 2015-16-os, a feljegyzések kezdete óta a három legerősebb közé tartozó el Niñót semleges időszak követte, de az ausztrál meteorológiai szolgálat legfrissebb adatai szerint lehülés helyett ismét felmelegedés jöhet.

A Csendes-óceán felszíni hőmérséklete méréseik szerint már egy teljes fokkal melegebb a normálisnál.

Az ilyen korai előrejelzések még elég bizonytalanok, de az ausztrál mellett az amerikai és a japán meteorológia is legalább 50 százaléknyi esélyt lát arra, hogy legkésőbb a jövő év elején újra el Niño lesz.

A 20. század elejétől 27 el Niñót jegyeztek fel, ezek változó intenzitásúak, 9 például nem okozott szárazságot Ausztráliában. Az, hogy mennyire lesz erős az újabb el Niño, egyelőre megjósolhatatlan. Az viszont komoly aggodalmakra ad okot, hogy ennyire rövid időn belül követi az előző kifejezetten erős, így Ázsia nagy részén komoly károkat okozót.

Az el Niño Indiában, Indonéziában, Ausztráliában és Brazília amazóniai részein szárazságot, Chilében, az Egyesült Államok déli részén és Brazília kávétermő vidékein viszont a szokásosnál sokkal csapadékosabb időjárást okozhat. Mindkettő káros, előbbi a világ legnépeseibb országaiban okozhat aszályt, ebből adódóan élelmiszerhiányt, utóbbi Brazíliában késlelteti a kávé érését, Chilében pedig eláraszthatja a világ rézellátásában kiemelten fontos bányákat.

Mindennek a globális klímán túl a globális gazdaságra is komoly hatása lehet. A legutóbbi el Niño hatására rendkívül megdrágult a pálmaolaj és az Ázsiában termelt robuszta kávé is. (Via The Wall Street Journal)