Törökország vasárnap népszavazással dönt arról, hogy a parlamentáris rendszert elnöki rendszer váltsa fel az országban, és ezzel lehetővé tegye, hogy Recep Tayyip Erdogan akár 2029-ig hatalomban maradjon. 

Az elnök támogatói szerint az igen szavazat az ország modernizálását szolgálja, valójában újabb és újabb jogosítványokat adna az elnök kezébe, aki már eddig is diktatórikus eszközökkel irányította az országot - a tavaly júliusi puccskísérlet óta tízezreket tartóztattak le azzal a váddal, hogy a felkelést szervező hitszónok Fethullah Gülen céljait szolgálják. 

Ha a törökök megadják a lehetőséget Erdogannak, az a legjelentősebb közjogi változás lesz az ország elmúlt száz évében: gyakorlatilag felszámolná a miniszterelnök pozícióját, és minden operatív hatalmi eszközt az államfő kezébe adna. Ő dönthetne a kormány és a közigazgatás minden jelentősebb pozíciójának betöltésérő, és az új alaptörvény ezen túl lehetővé tenné azt is, hogy az elnök beavatkozzon az igazságszolgáltatási rendszerbe. 

Erdogan, aki 10 évnyi kormányzás után 2014-ben lett az ország elnöke, a kampányt záró eseményén Isztambulban azt mondta, az új alkotmány stabilitást hozna az ország életébe, és elősegítené a további fejlődését Törökországnak. Az államfő szerint a stabilitás különösen fontos olyan időkben, amikor kurd felkelés, iszlamista támadások és a szomszédos szíriai konfliktusok és menekültválság fenyegetnek.  

A közjogi változások lehetővé tennék azt is, hogy Erdogan tovább vezesse pártját, az AKP-t és pártállamot építsen ki az országban. Az ellenzéki republikánusok pártját vezető Kemal Kilicdaroglu szerint az igenek győzelme őrült veszélyeket rejt - ez a kísérlet szerint ahhoz hasonlítható, "mintha 80 millió embert felültetnénk egy fék nélküli buszra".

55 millióan jogosultak szavazni, végeredmény vasárnap késő este várható. A következő parlamenti és elnökválasztást 2019-ben tartanák, az akkor győztes államfő akár két további cikluson keresztül is vezetheti az országot, így Erdogan akár 2029-ig is hatalomban maradhat. (BBC)