A brit kormány tagjai azon gondolkodnak, hogy a brexit megtörténte után egyedi, kétévre szóló vízummal csábítanák az országba a fiatal EU-s munkavállalókat az olyan alacsonyabb képzettséget igénylő szektorokba, mint az építőipar, a vendéglátás vagy a szociális ellátórendszer.

Az új vízumtípus szigorúan két évre szólna, 18 és 30 közötti EU-s fiatalokat célozná és a jelentkezők csak hozzátartozók nélkül utazhatnának, és nem igényelhetnének szociális segélyeket, például lakhatási támogatást. Hasonló struktúra van érvényben jelenleg az ausztrál, kanadai, új-zélandi és monacói fiataloknak.

Ugyan a kormány meglehetősen keveset kommunikál arról, milyen lesz majd a bevándorlási rendszer az EU-ról történő leválás után, azt már elismerték, hogy muszáj lesz beengedniük olyan munkavállalókat, akik alacsonyabb képzettséget igénylő munkaköröket be tudnak tölteni. Mert bár a távozni akaró kampány egyik fő eleme volt az üzenet, hogy a külföldiek elveszik a munkahelyeket a britek elől, a valóság ezzel szemben az, hogy a brit gazdaság nem nagyon tudna úgy működni, mint most, ha hirtelen eltűnnének belőle a külföldi munkavállalók.

A brit nemzeti statisztikai hivatal szerint például a kiskereskedelemben, a szállodákban és az éttermerkben alkalmazott munkaerő 14 százaléka migráns, csak az EU-ból félmillió ember dolgozik ezekben a szektorokban.

Egy brit szendvicslánc HR-vezetője nemrég például arról beszélt, hogy az állásra jelentkezők közül csak minden ötödik brit, mivel egyszerűen az angol fiatalok számára ez nem egy vonzó munkahely.

De bevándorlással foglalkozó szakértők is úgy látják, hogy ugyan egy ilyen vízum bevezetése ellentétes lehet majd azzal az üzenettel, amit a távozáspártiak a kampány során üzentek, valójában ez lehet az egyik felmerülő megoldás, hogy a brexit után is biztosítsák a megfelelő számú alacsony képzettségű munkaerőt. (Financial Times)