Skócia 2031-ig újabb függetlenségi népszavazást akar, a walesi és az északír vezetés is önrendelkezést sürget.

A szigorú adminisztratív döntések mögött megrázó egyéni tragédiák állnak. A kormány fogadkozik, hogy méltányosabb intézkedések jönnek.

Farage azért mondott le, hogy egy új választási győzelemmel erősítse meg a helyzetét az ellene folyó pénzügyi vizsgálat közepette. Mandátumát visszaszerezte, a vizsgálat azonban ettől még folytatódik.

Varázshomok, egy kis plusszal.

Az elmúlt 10 évben a centrista és mainstream pártok szuverenistábbak lettek, a szélsőjobboldali euroszkeptikus pártok már nem akarnak kilépni az EU-ból, sem az eurozónából. Az EU politikai túléléséhez új konszenzus kell, ebbe pedig a szélsőjobb egyes elemeit is bele kell venni.

Pontosabban a brit miniszterelnöknek „nem áll szándékában időpontot kitűzni a Downing Street-i távozására”.

Hétezer forint a regisztráció, amely két évig érvényes. A folyamat elvileg néhány percig tart.

A brit hallgatók a Brexit óta először jöhetnek ösztöndíjjal Európába tanulni.

Újrakezdődött a vita, hogyan lehetne az öt évvel ezelőtti döntést visszacsinálni vagy legalább a károkat enyhíteni.

Feszült volt a nyár Nagy-Britanniában: a menedékkérők hotelben való elszállásolása, a brit zászlók tömeges megjelenése és a bevándorlásellenes tüntetések újra a migráció kérdését emelték a közélet középpontjába. A feszültségek tovább fokozódtak, miután egy etióp menedékkérő szexuálisan zaklatott egy 14 éves kislányt.

Megállapodások születtek többek között a védelem, a mezőgazdaság, a halászat és az útlevélhasználat terén.

A Financial Times elemzői szerint azért, mert a brit gazdaság nincs túl jól, és az EU-n belül keresnek jobb lehetőségeket a fiatalok.

A volt brit miniszterelnök önálló estet tart Edinburgh-ban.

Ha most tartanának népszavazást, 59 százalék mondana igent a csatlakozásra.

A hatalomtól eddig úgy-ahogy sikeresen távol tartott szélsőjobboldali AfD támogatottsága szövetségi szinten már meghaladja a húsz százalékot.