Újabb, a paksi atomerőmű bővítésének megakadályozását célzó népszavazási kérdések hitelesítését tagadta meg keddi ülésén a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). A hét kérdést magánszemélyek nyújtották be.

Az első kérdés:

"Óhajtja-e Ön, hogy az Országgyűlés törvényben rögzítse: Magyarország területén nem épülhet olyan síkvidéki vízerőmű vagy hegyvidéki szivattyús-tározós erőmű, amelyet - akár csak közvetve - a nukleáris alapú áramtermelés időszakos feleslegének kiegyensúlyozására használnának?"

Patyi András, a bizottság elnöke javasolta a kérdés hitelesítését, mivel - mint mondta - a kérdés a villamosenergia-termelésről szóló törvény módosítására irányul, ami az Országgyűlés hatásköre. Másrészt annak ellenére, hogy a kérdés említést tesz nukleáris erőműről, nem áll összefüggésben a paksi erőmű bővítéséről, a nukleáris energia békés felhasználásáról kötött nemzetközi szerződésből fakadó kötelezettséggel, így nem ütközik tiltott tárgykörbe. Emellett megítélése szerint megfelel a választópolgári egyértelműség követelményének is. A bizottság tagjai azonban úgy ítélték meg, a kérdés túl összetett, és olyan komoly műszaki tartalma van, amely megkérdőjelezi a választópolgári és jogalkotói egyértelműséget, így a hitelesítést megtagadták.

A második kérdés: 

"Óhajtja-e Ön, hogy az Országgyűlés törvényi úton biztosítsa, hogy 2017. december 31-ét követően Magyarországon atomreaktor, egyéb nukleáris létesítmény, radioaktívhulladék-tároló csak abban az esetben üzemelhessen, ha az engedélyes az esetleges nukleáris baleset következtében fellépő károk teljes mértékben való megtérítéséhez elégséges biztosítással vagy más pénzügyi fedezettel rendelkezik?"

Az NVB egyhangú döntéssel megtagadta a hitelesítést, mert a bécsi egyezmény szabályozza a nukleáris baleset esetére az atomkárért fennálló felelősséget, a kérdés azonban ennek a módosítását irányozza elő, márpedig nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről nem lehet népszavazást tartani. Emellett az NVB álláspontja szerint nem felel meg az egyértelműség követelményének sem.

A harmadik kérdés: 

"Óhajtja-e Ön, hogy az Országgyűlés hozzon határozatot arról, hogy legkésőbb 2019. január 1-től kezdődően Magyarország végrehajtja a Németországban zajló +Energiafordulat+ program - mindenekelőtt a nap- és szélenergia alapú áramtermelés állami segítséggel való felfuttatása - lépéseit úgy, hogy a program magyar változatának kidolgozásához a kormány a német kormánytól kér szakmai segítséget?" 

Az NVB többsége ezt azért nem hitelesítette, mert valójában a kormányra ró feladatot, népszavazást azonban csak az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésben lehet rendezni. Emellett az Energiafordulat program ismerete sem várható el a választópolgároktól, így a kérdés nem felel meg az egyértelműség követelményének.

A negyedik kérdés: 

"Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon a jövőben új atomerőművi blokk ne épüljön?" 

Az NVB többsége arra hivatkozva tagadta meg a hitelesítést, hogy a kérdés nemzetközi szerződésből eredő kötelezettséget érint, erről pedig nem lehet népszavazást tartani az alaptörvény szerint. Emellett a testület többségének megítélése szerint megtévesztő is, mert a jelenlegi szabályok szerint a népszavazás eredménye csak három évig kötelező az Országgyűlésre.

Az ötödik kérdés: 

"Egyetért-e Ön azzal, hogy 2080 előtt üzembe helyezzenek Magyarországon atomerőművi blokkokat?" 

Ennél a kérdésnél az NVB többsége lényegében az előző kérdéshez hasonló érvekkel tagadta meg a hitelesítést.

A hatodik kérdés: 

"Egyetért-e Ön azzal, hogy új atomerőművi blokk csak akkor kaphasson létesítési engedélyt, ha az azzal együttesen számított magyarországi teljes villamosenergia-termelő kapacitás legalább egyharmada megújuló energiaforrás hasznosításával működik?" 

Az NVB egyhangú döntésében a nemzetközi szerződés érintettsége miatt tagadta meg a hitelesítést.

A hetedik kérdés: 

"Egyetért-e Ön azzal, hogy a Nemzeti Energiastratégiáról szóló 77/2011. (X. 14) OGY-határozatot és annak 1. számú mellékletét úgy módosítsa az Országgyűlés, hogy a hatályos, célul kitűzött áramellátási forgatókönyv helyett az Energiastratégia f) jelű, úgynevezett "Anti Atom Zöld (+)" áramellátási forgatókönyv megvalósítását tűzze ki célul, amely nem számol új atomerőművi blokkok és szénerőművek építésével, hanem a megújuló energiaellátás részarányát növelné?" 

Az NVB többsége szerint a kérdés megtévesztő, mert azt a látszatot kelti, hogy a határozat módosítása a paksi beruházás visszavonását is jelenti, emellett nemzetközi szerződést érint.

A döntések nem jogerősek, ellenük 15 napon belül lehet jogorvoslattal fordulni a Kúriához. (via MTI)