Orhan Pamuk irodalmi Nobel-díjas török író volt, a 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége a fővárosi Millenáris parkban, ahol átvette a Budapest Nagydíjat. Az RTL Híradó tudósítása szerint többek között ezt mondta:
„A politikai helyzet Törökországban éles. Nincs díj, ami megvédene. És nemcsak ott, az önök országa is épp populista, nacionalista korszakát éli. Nagyon remélem, hogy nem okoz ez majd kárt bennünk. Azt is remélem, hogy nem tart majd nagyon sokáig.”
Az MTI tudósításából pedig az alábbiak derülnek ki.
„Azért írok regényeket, hogy megértsem azoknak az embereknek a lelkét is, együtt tudjak érezni azokkal is, akik teljesen máshogy gondolkodnak, mint én. (...) „A világon mindenhol egyszersmind modernek, korszerűek akarnak az emberek lenni, viszont az identitásunkat is meg akarják őrizni. Ebből rengeteg ellentmondás születik, és én nagyon szeretem ezeket a paradoxonokat” – mondta az író, aki a beszélgetésen kitért Isztambulhoz fűződő viszonyára is.
„Alapelvem, hogy soha nem romantizálom a kapcsolatomat szülővárosommal” – mondta Pamuk. Szerinte sosem magasztalta Isztambult, noha az egész élete arról szólt, hogy a városról írt. Amikor elkezdte a regényírást 23-24 évesen, nem volt olyan komoly szerző a török irodalomban, aki Isztambulról írt volna, a társadalmi problémákat kizárólag az anatóliai parasztok jelentették.
„Egész életemet Isztambulban, a szülővárosomban töltöttem. Amikor megszülettem, még csak 1 millióan lakták, mára 17 millió lakosa van. 30 éves koromig azt hittem, ismerem az összes utcát, de 40 éves koromra elvesztettem a fonalat, és most úgy tekintek a városra, mintha egy térképet néznék” – mondta a 65 éves szerző, aki 50 éves koráig nem tudta, hogy Isztambul írója lenne, hiszen csak arról írt, amit ismert, és Törökországban senki sem hivatkozott így rá, csak nemzetközi szinten kezdték el így emlegetni.
„Mára öntudatos isztambuli író lettem, korábban természetes isztambuli író voltam” – mondta Orhan Pamuk. A mérnökcsaládból származó, korábban építészetet tanult szerző úgy vélte: megkülönbözteti a többi írótól, hogy talán részletesebben tervez előre, mint mások. Rengeteget jegyzetel, és ahogy egyre idősebb, egyre több a meg nem írt regényötlete: „Nem mindig ír az ember úgy, ahogy szeretne, de nem vagyok emiatt csalódott. Az elmúlt 42 évemet írással töltöttem, és ez nagyon boldoggá tesz.” Felidézte azt is, hogy az 1980-as évek végén járt először Budapesten, mivel a volt felesége magyar felmenőkkel is rendelkezik, így a lányai is.
Orhan Pamuk a pódiumbeszélgetés végén átvette a Budapest Nagydíjat Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettestől és Kocsis András Sándor, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnökétől.
Orhan Pamuké olyan életmű, amiből fáj kiszakadni, szemszöge nem nyugati, de mégis megközelíthető a Nyugat számára. Életművében a keleti és nyugati elbeszélő művészete találkozik – mondta a laudációjában Péterfy Gergely, aki szerint a közös keleti tapasztalat nyilvánul meg abban, hogy
„mi pontosan értjük”, miért hátborzogató az, ahogy a Törökország elismertetésért legtöbbet tevő írót „idegen ügynöknek, hazaárulónak becsmérli Erdogan autokráciája”.
„Ahol egyetemeket tiltanak be, újságírókat és professzorokat lehetetlenítenek el, ahol nyomorból milliók képtelenek kitörni, nekünk, íróknak nincs választásunk. A szabadság, a műveltség, a humanizmus, az emberi méltóság és az egység-egyenlőség mellett kell kiállnunk. A megértés azonban mindenkinek jár, és ez az, ami igazán univerzálissá, világirodalommá emeli Orhan Pamuk prózáját” – mondta Péterfy, aki szerint a szerzőt nem az érdekli, hogy a saját és társadalmi osztálya igazságát jelenítse meg, hanem feltérképezi, megérti, átérzi és ábrázolja azokat az igazságokat is, amelyek egyáltalán nem azonosak az övével. (RTL Híradó, MTI)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.