Ehhez az kellett, hogy egy fiatal nőstény farkas 500 kilométeres utat tegyen meg Németországból Dániába, hogy aztán ott falkát alapíthasson. 

Hím farkasok már 2012-ben felbukkantak az országban, a nőstény felbukkanásával pedig most az állatvédők kölykök érkezését várják. 

Ez egy újabb bizonyítéka annak, hogy évszázados visszaszorulás után a farkasok elkezdtek visszatérni olyan területekre, ahol korábban magabiztosan mozogtak, de a XIX. századtól kezdve eltűntek. A közelmúltban észleltek vadon élő farkasokat Németországban, Franciaországban, Hollandiában, Luxemburgban. Dániában az utolsó farkast 1813-ban ölték meg. 

DNS-minták alapján a most fellelt farkas Berlin mellől indult el, feltehetően tavaly tavasszal vált ki családjából.

Korábban megjelentek elméletek arról is, hogy ezeket a felbukkanó farkasokat szándékosan eresztették ki a szabadba emberek, akik így akarják befolyásolni a populáció alakulását, de farkasszakértők szerint a nőstény mozgása teljesen természetes volt. Korábbi időszakokból is ismerni simán ezer kilométeres útvonalakat, egy fiatal farkas napi 50 kilométert is lesétál egy nap alatt. 

Németországban 1998-ban bukkantak fel újra, azóta az ország farkaspopulációja évi 25-30 százalékkal bővül, a fiatalok pedig Közép-Európa szerte bolyonganak már.

A farkasok amúgy a rókákhoz hasonlóan jól alkalmazkodnak a viszonyokhoz, azt szokás mondani, hogy ahol van őz, ott már ők is megélnek. Amíg nem indul újra a nagyipari vadászatuk, feltehetően megmaradnak az emberek lakta települések közelében is. Dániában is akkor kezdődhetnek majd a bajok, amikor a farkasok rájönnek, hogy a farmokon tartott bárányoknak sincs rossz íze. 

A dán kormány egyelőre egy farkasmenedzselő programmal készül: a károsult gazdák kárpótlást kapnak, illetve finanszírozást arra, hogy farkasellenes kerítést emeljenek. A cél az, hogy minél kevesebb anyagi kár keletkezzen, ugyanakkor ne kelljen elüldözni a közelbe visszatérő ragadozókat. (Guardian)