Németország több török katonának és családtagjainak adott menedékjogot, írja a Süddeutsche Zeitung. A lapnak a német belügyminisztérium is megerősítette, hogy  „a korábban állami alkalmazásban álló török állampolgárok” kérelmeit pozitívan bírálták el.

Olyan NATO-katonákról van szó, akik a tavaly júliusi puccskísérlet idején Németországban állomásoztak, és a megtorlásokat látva jobbnak látták, ha nem térnek haza Törökországba. Idén májusig – a családtagokat is beleszámítva- összesen 414 olyan török állampolgár igényelt menedékjogot Németországban, akik diplomata útlevéllel és szolgálati papírokkal rendelkeztek. Köztük vannak katonák, hivatalnokok és bírák is.

A lap szerint a német bevándorlási hivatal (Bamf) a döntéssel meg akarta várni, hogy Törökországban megtartsák az alkotmánymódosító népszavazást. Ugyanakkor a hivatal hivatalosan tagadta, hogy ezzel taktikáztak volt. A döntésnekmégis jelzésértéke lehet a többi uniós tagállam felé, hiszen Belgiumban is több török katona kért menedékjogot.

A legtöbb menedékkérőt a török vezetés valószínűleg rögtön megvádolná azzal, hogy részt vettek a puccs szervezésében. Január végén Fikri Isik török védelmi miniszter azt követelte Németországtól, hogy minden menedékkérelmet utasítsanak vissza. A megtorlások során Törökországban eddig 100 ezer embert rúgtak ki munkájából, é s több tízezer embert letartóztattak.

A diplomata útlevéllel rendelkező törökök befogadása várhatóan tovább ront a német-török kapcsolatokon, ami már az áprilisi népszavazás kampányában is ott tartott, hogy Erdogan elnök nácinak nevezte a német kormányt.