• Donald Trump kirúgta James Comey-t, az FBI igazgatóját.
  
• Azt a Comey-t, akinek nagyon nagy szerepe lehetett Trump választási győzelmében.
  
• És aki jelenleg komoly nyomozást folytat Trump stábja és az orosz kormány kapcsolatainak feltárására.
  
• A hivatalos indoklás szerint az utóbbinak semmi köze a kirúgáshoz, Comey-nak azért kellett mennie, mert eltúlozta a Clintonnal szembeni vádakat.
  
• Mi van?
  

Sose gondoltam volna, hogy ezt valaha leírom, de

Donald Trump egy zseni.

Kedden úgy rúgta ki James Comey-t, az FBI igazgatóját, hogy politikai ellenfeleit is teljesen zavarba hozta. Trumpnak rengeteg problémát okozott az FBI igazgatója, aki eltántoríthatatlanul vizsgálta Trump közeli tanácsadói összejátszását az orosz politikai elittel, de egy olyan üggyel tudta indokolni a kirúgását, ami miatt a demokraták követelték Comey fejét. És amiért Trump és a kirúgást kezdeményező igazságügyi minisztere, Jeff Sessions amúgy korábban ajnározta.

Hát ez nagyon fura

Comey-t kedden váratlanul, minden előzetes figyelmeztetés nélkül rúgták ki. A döntés annyira hirtelen volt, hogy Comey épp egy pódiumon adott elő Kaliforniában, amikor a feje fölött a tévéken hirtelen megjelent a rendkívüli híradás a kirúgásáról. Comey maga a pódiumról jól sikerült ugratásnak nevezte a dolgot, mígnem egy munkatársa a füléhez hajolt, és megkérte, hogy fáradjon át egy szomszédos szobába. A hivatalos értesítés csak ezután érkezett meg Comey több ezer kilométernyire levő washingtoni irodájába.

Önmagában már az is szokatlan, ha egy FBI-igazgatót kirúgnak, eddig ez egyszer történt meg az amerikai történelemben, de akkor sem ennyire korán egy igazgató papíron tíz éves megbízatása alatt. Comey-t 2013-ban, nagy többséggel, kétpárti támogatással választották meg.

A kirúgás körülményeinél már csak az okai furábbak. Trump maga rendkívül szűkszavú levelében a Comey-val szemben megingott közbizalommal indokolta döntését. A mindössze három bekezdéses levél egyik bekezdése amúgy nem is Comey-ról, hanem Trumpról szól:

az elnök köszönetet mond Comey-nak, aki állítása szerint háromszor is biztosította róla, hogy ellene nem folyik nyomozás.

Ami már önmagában is érdekes momentum, mert Comey nyilvánosan biztos nem mondott ilyet, Trump pedig nem részletezte, hogy milyen alkalmakkal biztosította őt erről az FBI igazgatója.

Hát ez nagyon abszurd

A kirúgás valódi okait Rod J. Rosenstein igazságügyi miniszter-helyettes foglalta össze egy három oldalas memorandumban. És itt az eddig csak fura történet már abszurba fordul.

Rosenstein ugyanis három oldalon át a Hillary Clinton emailszerverének ügyében folyó nyomozás kezelése miatt kritizálja Comey-t, mégpedig azért, hogy az elnökválasztási kampányban kétszer is megszólalt - ezzel amúgy mindkétszer jelentősen befolyásolva a verseny állását -, és ezekben, illetve múlt heti kongresszusi vallomásában is

eltúlozta Clinton vétkeit.

Trumpnak korábbi megszólalásai alapján ha valamivel, hát éppen azzal volt baja, hogy Comey és az FBI nem emelt vádat Clinton ellen. Comey tavaly júliusi sajtótájékoztatóját, amelyben bejelentette, hogy vádemelés nélkül lezárták a nyomozást, Trump utólag "a Clintonnal történt legjobb dolognak" nevezte. Rosenstein szerint viszont Comey sajtótájékoztatóján ennek ellenére is elítélően nyilatkozott Clintonról, "mintha csak egy záróbeszédet tartana egy tárgyalás nélküli eljárásban".

Comey október 28-án, 11 nappal az elnökválasztás előtt levélben tájékoztatta a törvényhozást, hogy új fejlemények miatt újranyitották a Clinton elleni vizsgálatot. Trump ezért külön is dicsérte Comeyt, kiemelve a bátorságát. Rosenstein szerint viszont Comey itt is többet sugallmazott annál, amit a bizonyítékok alapján megtehetett volna, ráadásul szakított a hagyományokkal, hogy a választásokhoz ilyen közel nem hoznak nyilvánosságra a választásokat befolyásoló információkat.

Rosenstein még azt is felhozta indokként, hogy múlt heti kongresszusi meghallgatásán Comey eltúlozta az október végi vizsgálat során feltárt bizonyítékokat is, amikor arról beszélt, hogy Clinton segédje, Huma Abedin "több száz vagy több ezer" levelet továbbított férjének, Anthony Weinernek, köztük legalább egy tucatnyi minősített adatot tartalmazót is. Az FBI később írásban pontosította, hogy mindössze két, minősített adatokat tartalmazó levelet továbbított, azt sem bűnös szándékkal. Weiner laptopján pedig valójában csak a levelek biztonsági mentését találták meg.

Comey-t tehát most azért rúgták ki, amiért Trump, és amúgy igazságügyi minisztere, Jeff Sessions korábban kifejezetten dicsérte.

Már-már groteszk

Ha ez nem elég abszurd, akkor vegyék hozzá azt is, hogy Trump és Sessions nem véletlenül volt olyan lelkes korábban. Hillary Clinton vereségének ezernyi oka volt. Rossz stratégiai döntéseket hoztak, amikor a biztosnak vélt államok helyett a biztosnak tűnő előnyük tudatában hagyományosan stabilan republikánus államokban kampányoltak. Szerepük volt benne az orosz hackereknek, és az általuk megszerzett információkat készségesen közlő Wikileaksnek. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a magát magára hagyottnak érző fehér munkásosztály indokolt felháborodását sem. De ezek külön-külön biztosan, de tán még együtt sem magyarázzák a vereséget.

Comey október 28-i levele önmagában is magyarázat. A levél nyilvánosságra kerülése előtt a közvélemény-kutatások átlagában 5,9 százalékponttal vezetett. Öt nappal később, amikor már érezhető volt a hír hatása a felmérésekben, előnye 2,9 százalékra csökkent - Clinton amúgy az összes szavazatot nézve 2,1 százalékkal szerzett többet Trumpnál, tehát meglehetősen pontosak voltak a mérések.

Ez a három százalékpontos különbség pont elég volt, hogy Floridában, Pennsylvaniában, Wisconsinban és Michiganben, ahol szűk volt Clinton előnye, és ahol például az orosz szivárogtatások miatt is magas volt a bizonytalanok aránya, Trump a kampány utolsó hetében megfordítsa az állást. Ezzel nyert.

Ha tehát hinni akarunk Trumpnak és Sessionsnek, Comey-nak azért kellett távoznia, amivel győzelemhez segítette őket. Közben ugyanők mélyen hallgatnak a tavalyi elnökválasztás másik, bár teljes valójában már csak Trump győzelme után kibontakozó, az FBI-t is érintő meghatározó történetszáláról, a Trump-kampány és az orosz kormány közti, jelenlegi ismereteink szerint jól okadatolható kapcsolatról és az amiatt folyó vizsgálatról.

Arról a vizsgálatról, amiből Sessions igazságügyminiszternek önként ki kellett zárnia magát, mert jelölti meghallgatásain elhallgatta, hogy ő maga is többször találkozott Oroszország washingtoni nagykövetével, és amelynek Trump több közeli munkatársa is tárgya.

Ez a vizsgálat megválasztása óta folyamatos árnyat vet Trump elnökségére, az elnök pedig hiába próbál szabadulni tőle. A Politico belsős értesülései szerint ez már annyira frusztrálja az elnököt, hogy gyakran a tévével is üvöltözik, ha éppen erről van szó a hírekben. Comey ebben az ügyben hatalmas tüske volt Trump szemében, pláne azután, hogy márciusban a törvényhozásban eskü alatt hazudtolta meg a hivatali elődjét illegális lehallgatással gyanúsítgató Trumpot.

Vagyis Trump kirúgta azt az FBI igazgatót, aki éppen nagyon komoly nyomozást folytat legközelebbi tanácsadói ellen azzal a gyanúval, hogy egy idegen hatalommal játszottak össze.

Hát ez, hát ez, hát ez

Így állhatott elő az a rendkívül furcsa helyzet, hogy azok a demokraták, akik korábban Comey fejét követelték a Clinton ellen folytatott vizsgálat fura kezelése miatt, most felháborodottan védeni kényszerülnek a hivatalosan pont emiatt kirúgott FBI-igazgatót. Erre Trump is igyekezett felhívni mindenki figyelmét. 

link Forrás

Persze a demokraták se hülyék, és egyből igyekeztek a lényegi problémára, az orosz kapcsolatok miatt folyó nyomozásra terelni a szót.

Egyből felerősödtek a hangok, amik független ügyész kinevezését követelik a vizsgálat vezetésére. Ami indokoltnak is tűnik, mert a pillanatnyi állás szerint hamarosan egy olyan ember lehet felelős a nyomozásért, akit Trump választ ki, és aki ezután akár úgy is dönthet, hogy lezárja a vizsgálatot.

link Forrás

A demokratákhoz pár republikánus is csatlakozott már. Richard Burr, a szenátus titkosszolgálati bizottságát vezető észak-karolinai republikánus szerint Trump döntése "még jobban összezavarta az amúgy is bonyolult nyomozást". Az arizonai republikánus, Jeff Flake pedig saját bevallása szerint "több órán át próbált[am] elfogadható magyarázatot találni a döntés időzítésére, de egyszerűen nem talált[am]".

link Forrás

John Cassidy, a New Yorker újságírója pedig mindenkinél világosabban összefoglalta, hogy bármilyen látszatot is próbál kelteni Trump, ami történt

"előre megfontolt, rémisztő támadás az amerikai kormányzati rendszer ellen",

ami ha alkotmányos válságot talán nem is robbant ki, egy sajátosan rémisztő elnökség eddigi legrémisztőbb fordulata.

Ha valaki még ennél is bővebben tájékozódna az ügyben, nagyon ajánlom a New York Times összefoglalóját, elemzését Rosenstein leveléről, a várható következményekről, illetve a Politico belsős információkra alapozott sztoriját az ügy hátteréről.