Május 11-én este hétre várunk mindenkit a májusi Budapest Science Meetup-ra, amely ismét az MTA Könyvtár és Információs Központban lesz megrendezve. A három változatos témájú előadásban szó lesz arról, hogyan kerülhet az RNS-bázis uracil a DNS-be, mik a Szaturnusz körüli küldetésének végéhez közeledő Cassini-űrszonda legfontosabb tudományos eredményei és végül a magyar nyelv finnugor rokonságáról és ennek kutatási perspektíváiról hallunk majd.
Mint a legtöbb meetup-ra, a mienkre is lehet a meetup.com-on regisztrálni, illetve Facebook-on is. De nem kötelező. A részvétel természetesen ingyenes.
Részletes program:
A DNS-beli uracil és előfordulása komplex organizmusokban
Scheer Ildikó Zsófia – MTA TTK Enzimológiai Intézet
Uracil kerülhet a DNS-be a timin helyetti téves beépítéssel, vagy citozin dezaminációval. A DNS-beli uracil felhalmozódást a bázis kivágó DNS hiba javítással és a nukleotid szintek szabályozásával lehet megakadályozni. A két kulcsfontosságú enzim ezen folyamatban az uracil-DNS glikoziláz és a dUTPáz. Azonban uracil kerülhet a DNS-be fiziológiás körülmények között is, erre példa néhány magas genomi uracil tartalmú fág és a HIV DNS-e. Az uracil szintén normális intermedier az immunsejtekben, és magas szintet mutat az ecetmuslica lárvákban és bábokban. Azonban, a legtöbb organizmusban a DNS uracil szintje alacsony.
Létezik néhány genomi uracil kvantifikáló módszer, melyeknek eltérő a specificitása, az érzékenysége és az ára. Minden eddig ismert abszolút uracil kvantifikáló módszer kihasítja az uracilt, vagy feldarabolja a DNS-t, és nem alkalmaz sejtbeli detektálást. A mi új módszerünk egy katalitikusan inaktív UNG fehérje szenzort alkalmaz, amely képes kötni, de nem képes kihasítani a genomi uracilt. Az uracil kötő UNG szenzorunkat úgy terveztük, hogy detektálható hagyományos antitestekkel és in situ immuncitokémiával is. A módszerünk képes elérni akár 0,1 uracil/millió bázis kimutatási határt, és emellett egy sokrétű eszköz a genomi uracil mennyiségi meghatározására bármilyen élőlényben, valamint lehetőséget teremt arra, hogy a későbbiekben pozíció és szekvencia specifikus információt szolgáltasson.
Különböző fajokban a DNS uraciltartalmának megismerése érdekes biológiai kérdésekre nyújthat választ.
Szemelvények a Cassini küldetés eredményeiből
Németh Zoltán – MTA, Wigner Fizikai Kutatóintézet
A Cassini űrmisszió 2004 óta vizsgálja a Szaturnusz rendszerét, amely talán a legbonyolultabb és legizgalmasabb tudományos célpont a Naprendszeren belül. A küldetés során a Cassini számtalan érdekes és meglepő felfedezést tett, ezekből mutatunk be néhányat egy a Cassini tudományos munkájában résztvevő kutató szemszögéből.
A magyar nyelv finnugorsága: tények, kérdések, kutatási perspektívák
Pomozi Péter - ELTE BTK, Finnugor Tanszék
A magyar nyelv alapszókincsének és számos nyelvtani elemének finnugor rokonsága régóta jól adatolt, közismert tény. A változó tudományos módszerek azonban a régi források feldolgozásához is új szempontokat nyújthatnak, és lehetőséget nyújtanak új értelmezési keretek létrehozására is. Mindezeken túl a nyelvrokonság kérdése hazánkban hagyományosan túlideologizált, olykor pszeudofolklorisztikai vonásokat mutató értelmiségi téma. Ezekből a kérdésekből villant fel az előadás néhány különösen izgalmas részletet.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.